1832-1836 Irományok 1. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
1832 / 129. ülés
Acta Srasin nis 129. 421 zásban jött Úrbéri behozatalát megelőző időkben kötött szerződésen ezután is kérdés alá sem vétethessenek; a' Ivarok és Hendek úgy tartják, hogy ugyan azt; most már mikor maga a’ törvényhozás alkot Úrbéri törvénye# keltőbbé nem is ellenzhetik annyival inkább! mivel maga a* Theres. Urbárium is a’ szerződések köthetésértek határokat nem szabván; sem különbséget közöttök nem tévén , azokat megengedte—különben pedig az Úrbéri visszonyok általános elrendelésének, valamint azok’ megs züllése esetei kifejtésének is épen itt lévén természetes helye— minekutána a’ szabados elkölfözköUés' meg engedésével, az Úrbéri visszonyok megszűnésének egy módját; már valósággal elrendelte a' Törvényhozás — ahoz * még egy újabb módot is hozzáadni szinte itt-•v leheti — Végre # ' V Szabad Krr. Városoktól vett példát is ide szolgálhatnak tartván a’ KK. és Rll. továbbá is azért; Iliivel mind addig, még magokat előbb a’ földes Úri hatósság alól altalján fogt a ki nem váltották, őket a’ hazá törvérlyes rendel közé felhelyhezíoíő kiv áltsági levelet nem csak nem nyeijiettenek; de azért nem is folyamodhattanak; — azon a megjegyzésen felül, hogy, egy vagy más nemzetség’ tékozló ivadéka, koránt sem érdemelhet ölly nagy tekintetet, hogy ő pazarlásai’ végrehajtására inás egyéhb utakat és módokat, úgyis könnyen fogván találhatni; miatta; egy nagy érdekű intézetet, még egy Törvényhozás is mellőzzön el— ‘s egy nemzetségnek is birtoka , sem nem öröktől fogva kezdődvén; sem örök időkig tartani nem fogván ’s egy tékozlónak pazarlása, a’ boldogulásra és szerzeményre másnak , egynek vagy többeknek nyújtván kedvező alkalmat; ez mindég így volt; és ezután is így lészen •— a’ Mólt. Fő Kendek által felhozott tekintetekre a’ KK. és RR. még több megjegyzéseket tehetnének; de mivel tudják azt; hogy egy illy világos igazságú ügy’ oltalmazására, okokat es erőségeket találni—olly igen könnyű; hogy azok* összehalmozásában, csak módot tartani—nehéz—több okaik’elő adásával felhagyva — kinyilatkoztatják; hogy «iöbbeui IzeuetjeL mellett továbbá is állhatatosan megmaradnak. A lLdik Cziklcelj/fc: Az 1-gó 5-sára; Valamint elébbeni Izenetjekben: úgy nlost is megismerik a’ IÍK. és RR. hogy vágynak az Országban ollyan különös környtllállásekban lévő Községek; mellyek belső igazgatása módjára, de a’ földes Úri egyenes hatóság alatt lévő helységeknek itt ebben a’ §-usban foglalt dolgaikra nézve is, magok egész kiterjedésében, majdan az adó és biztossági rendszeres munka felvétele alkalmával bővebb intézeteket kell tenni;mind e’ mellett azonban úgy tartják, hogy ha itt kimondatik, hogy a’ községek’ hiráiúl, három arra alkalmatos személyeknek kijeJelése jussa a’ földes Urat illeti; alkalmatosaiban egyebütt hol Is lehetne kimondani mint itt azt is, hogy a’ kijelelt tagök közül való választás is tehát! hogj ? és kik által menjen végbe? — Csak annyit mondani, hogy a vált)« *