1830 Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városába, 1830-ik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 8-ik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve (Pozsony, 1830)
1830 / 38. ülés
t II A R M I N TZMYOLCZADIK € L É S. 26 javalfotjára azon szók -.contra eundem Joannern Bornemisza azzal hogy citra id, quod Joamies .Bornemisza citatusfuisset váltattak lel, a' többi szerkeztetés úgy a’ mini állott meghagyatatván. A’ 16-ik Nehézségre semmj észrevétel nem lévén: — A’ 17-ikre Péts Várossára való nézve ugyan a’ Pélsi káptalan Követje ellent mondását kijelentette: Miskolcz eránt pedig Borsod Vármegye Követje megjegyzette, hogy a’nevezett \ áros Szabad Királyi Városra leendő felemeltetését maga nem sürgeti; a’ mire az Elölülő felelte, hogy az Országos Küldötségszerkeztetése úgy is csak olly élteimet foglal magában, hogy .Miskolcz felszabadítását az ott érdeklett Városok ajánlják. A’ 18 ik nehézség megállapitattván. A’ 19-ikre óhajtotta volna az Arad Vármegyei Követ, hogy plene satisfactum esse haud videatur helyett egyenesen kimondódna, satisfactum non est a’ Karok és Rendek azomban a’ Szerkeztetekhez ragaszkodtak. A’ 20-kra kijelentette a’ Kalotsai Fő Káptalan Követje a’ Szathmári Káptalan nevében, hogy ezen Káptalan a’hiteles helyei járó terhek viselését magára válalni kész; Lngh \ ármegye Követje pedig azon kifejezést justum petitum azért módositattni kívánván, hogy a’ Káptalanok, ha fsak különös Törvény e’ részben érettek nem szóll, igazat nem formálhatnak a’ köz hitelű petsétre, de azt is ellenvetvén, hogy ha a’ Szathmári Káptalannak kérése telyesítetik, majd a’ közzel lévő, és az ottani részekben eddig munkálodó hiteles helyek úgymint Nagy Várad, és Lelesz fognának szenvedni, a’ Karok és Rendek a’ kívánságot maga valóságában meghagyták. A’ 21-ik nehézség megállván, A’ 22-ik is helyben hagyatott, noha UgocsaVármegye Követje Pos/m/íztum helyett, Gravamen kifejezéssel élni kívánt volna. Idő közben Matkovich István ítélő Mester a’ Fő Rendektől vissza térvén » * jelentette: l*ör Hogy azok a’ múlt Ország Gyülésbéli Q-ik és 10-ik Nehézségek tárgyában az újonnan is közölteltek által sein győződnek meg ugyan, azonban a* dolog siettetése tekintetéből a’ felterjesztést továbbá gátolni nem akarják. Ezen Izenetben megnyugodván a’ Karok és Rendek az érdeklett Nehézségek Deákra való fordítása a’ holnapi Élésre halasztatott. Jelentette továbbá azon ítélő Mester, hogy a’ Fő Rendek tökedetesen hozzá járultak a’ Karok, és Rendek szándékához. — 2- or A’ Katonaságbeli örökösödés eránt szerkeztetett Törvény Javallatját késérő felírásra való nézve, és 3- or Hogy a’ Muzeum , és Ludoviceum számadásai megvi’sgalása az Országos öszveirásra kirendelt Küldötségre bizattasson. 4 er Az első Szakaszbéli 13-ik nehézségre azt az észrevételt telték a’ Fő Rendek, hogy a’ Praedialis Székek keblében a’ Political Törvényhatóságok «a. Vármegyéknek kérdést ugyan nem szenved, azomban mivel a’ kérdésben vett panasz egyrészint a’ törvényes körbe tartozik , tanátsosabb lenrte a’ Nehézség további vittatását a’ rendszeres munkák sorába utasítani. Ezen fontos tekintetnek engedvén a* Karok, és Rendek a’ Fő Rendek Javallatát készséggel elfogadták, végtére 66
