1830 Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városába, 1830-ik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 8-ik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve (Pozsony, 1830)
1830 / 39. ülés
II A J1 M INCZKILENTZEDIK C L É S. 27Q törvények es teimében terjesztetett O Felsége elejében; a’ Nemzetnek, ezen Igaza a’ törvényben, es a’ dolognak természetében lévén fundálva. Azomban ha valamelly ezen kifejezéssel megegyezd közép terminus által a’ megegyezés előmozdítódhatik, attól sem lészen idegen. A’ mi a’ (kancelláriával való értekezésnek többek által fel hozott módját illeti, annak elhatározását a’ Rendszeres munkák sóraba vélte tartozandónak lenni, minden esetre azt tartván, hogy ezen értekezés alkalmával a’ dolgok velejére nézve, mellyek az Országos tanátskozásoknak külömhen is hoszszas utján már elvagynak intézve, többé szó nem lehet, és hogy ezen értekezés tsak a’ szó ejtésekre terjeszkedhetik ki. — Gróf Károlyi Lajos ti praevie és taliter szavaknak kihagyását, a’ töhbhkifcjczéseknek megmaradását kívánván; — \ erdeze Vármegyének Kovetje ti juxta desiderium kifejezésnek meg maradása, az in sensu legum szavaknak pedig kihagyása mellett lévén; — Nyitia Vármegyének Követje a’kérdéses kívánságnak kijelentésében a’ Kir. Személyes Jelenlétnek törvény széki Helytartója által tett javallatban megegyezvén, az itt sensu legum kifejezést meghagyatni kívánta. —Heves Vármegyének Követ je a’ Státusok Elölülője által tett javallatot azért nem fogadta el, mivel vélekedése szerint, abban ti legalis szó egyedül tsak a’ kívánságra,, nem pedig a’ szükség bebizonyításának Igazára is látszatik alkalmaztathatónak lenni, az in sensu legum kifejezés pedig mind a’ kettőt egy formán érdekli. — A’ Státusok Elölülője el nem esmérhette, hogy az általa javallott legalis szó nem mind a’ két tekintetre kiterjeszthető; ha ugyan is aztat a’ szükség megtudásának igazára érteni nem lehetne, ezen javallatot nem is tette volna, a’ lévén e' részben meggyőződése, hogy a’ szükséget kitudni a’ Nemzetnek nem tsak jussa, de kötelessége is. — Máramaros Vármegye Követje a’ kérdésben lévő kifejezéseket meghagyatatni; — Horváth Országnak a’Felső Táblánál lévő Követje ti juxta desiderium kifejezést szinte meghagyatatni kívánván, az in sensu legum szavakra nézve pedig a’ Státusok Elölülője által tett javallathoz állott. — Az Ungi Fő Ispány előre botsájtván, hogy ha a’ törvény a’ rendszabásnak kijelentésemellett, annak tellyesitesét is magában foglalja,minden igazságos kívánságnak eleget tészen; már pedig ezen két rendbéli tekintet a’ Státusok Elölülője által tett javallatban meg vagyon; ti legalia kifejezés ugyan is a’szükség bebizonyításának igazát foglalja magában, a’ törvény javallatban alább előforduló cognita necessitate szavak pedig ezen igazzal való élést bizonyítják: ennél fogva a’ most érdeklett javallatot annál inkább elfogadta, mivel az in sensu legum kifejezés ezen módosítás mellett egészlen szükségtelen, és egyebberánt is külömbéle magyarázatokra szolgáltathat alkalmat. — Trentsén Vármegyének első Követje a’ Cancellária által tett abbéli kinyilatkosztatásra, hogy az Ország Rendjei által O Felsége elejében terjesztett törvény javalatnak némelly, a’ szólónak vélekedése szerént, legfontosabb kifejezéseire reá nem álhat, azon észre vételt tette, hogy ezen kijelentése a’ Cancelláriának meg nem egyezik a’ törvényhozásnak azon módjával, melly a’ Hármas Törvény Könyv 2-ik Részének 5-ik Czikkelyében kivagyon szabva, és a’melly szerént a’Fejedelem szokta a’hozandó törvény eránt a’ Népet megkérdezni, tetzik e’, nem e’ ? ez úttal pedig a’Cancellária éppen ellenkező rendet látszatik tartani kívánni. A’mi a’dolog érdemét illeti, a’ már általa mondattakon kívül, még azon okból sem álhalott ti (kancellária részéiül kívánt módosításokhoz, mivel ha egy részről ti fenforgó sziiksé-70 *
