1830 Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városába, 1830-ik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 8-ik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve (Pozsony, 1830)
1830 / 34. ülés
éppen az Exercitus szóban legyen a’ dolog veleje, mert a’ Magyar Seregnek is léptsőnként valahára nemzetivé kell válni, de a’ közakarat, arra hogy Legiones^ Exercitus helyett íródjon hajolván, többféle javallatok után, mellyek a’ Komárom es Sopron V ármegyei Követek kijelentések következésében arra ezélzottak, bogy a’ Véghelyi Katonaság is béfoglaltasson, az Ungh Vármegyei Követ javallatja elfogadtatott, és e’ szerént tétetett, inter Hungaricas huc intellectis etiam Con- Jinariis etc. Legiones. 2-szor a’ 4-ik§-ban, melly kezdődik: Eo magis, c/uocl ad id óhajtják a’ Fő Kendek, hogy praeteritorum non minus exempla quam kihagyatatna. Erre azomban a’ KK. és RK.reá nem állottak, noha axElölülő mondotta, hogy az itt ezélzott értelem úgy is az egésznek szerkeztetekében hé legyen foglalva, mert a’ KK. és KK., a’mintPosony Vármegye Követ je magyarázta, éppen a’ múlt időkben tapasztaltak’ elhárítása végett akarják az újonnan javallatba vett Kendszabást. 5-zor az 5-ik §-ban, melly qui in Exercitus quoque Ilungarici robur augendum kezdődik zz Exercitus quoque Ilungarici helyett akarnák a’Fö Kendek Legiones llungaricae. De erre az Észrevételre sem hajlottak a’ KK. és KK. minthogy az Heves Vármegyei Követ észrevétele szerént Magyar Országnak tulajdon hadi serege van. Végién 4-szer. Arra reá állottak a’ KK. és RR., hogy a’ 6 ik §-ban, melly kezdődik, Cujus quidem legalis nostri desiderii, a’ helyett in reliquo Caesarea Regio Llxercitu, szerkeztessen, in reliquis Majestatis Eestrae Sacratissimae Legionibus. Elvégeztetvén ezen tárgy az Elölülő a’ Nádor Ispányi ítélő Mestert a’ Fő Kendekhez mind a’ Correlatiókról szólló XCVIH-ik és XClX-ik szám alatti Izenettel és Felírással, mind pedig a’Katonai Előmenetelbéli sor eránt közben jött újabbi végzéssel állal küldötte, azzal a’ meghagyással, hogy környülállásosan jelentse hé, mi eránt, és mi okoknál fogva ragaszkodnak a’ KK. és KK. előbbeni szerkeztetésekhez. Beöthy Sándor ítélő Mester pedig, ki is időközben a’ Fő Kendektől viszsza jött, jelentette, hogy a’Fő Kendek a’ XCIV-ik szám alatti Izenetet közirás alá bocsajtották, az Adóról szólló Felírásra pedig tsak tsekély megjegyzések legyenek, tudniillik, hogy a’ 2-ik §-ban Difficultates illae> azon szótska demisse3 ott a’ hol áll, kitörúltetvén, scopo procurandae 7nedelae után tevődne, hogy a’ következendő §-ban: Haec a practicis adoptati commercialis systematis az adoptari szó nunc vigentis szóval, az Urgentibus szó pedig modernis szóval váltatna fel, és hogy azon §-us, melly kezdődik Ilis autem plebis contribuentis3 a’ helyett: a memoria* unius aetatis íródna inde a longiori tempore ’} mind a’ három módosításra reá alván a’ KK. és KK. Az Elölülő olvastatta ugyan Beöthy Sándor ítélő Mesterrel azlndigenák felül készített Felírás* és Törvény’ C és Cl-ik szám alatti Javallatokat, ezek csekély módosításokkal helyben hagyhatván : — az Elölülő az eránt kérdést tett nem lehetne e’ az Ország nehézségei, és kívánságai érdemében készült munkát^ mellynek sorában még csak két nehézségek vágynak a’ két Tábla között kérdés alatt, ő Felsége eleibe, kihagyván ez úttal ezen két kérdéses, azután, ha a’Környülállások úgy fogják kívánni, magánosán elküldendő nehézségeket, terjeszteni ? 56 *
