1830 Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városába, 1830-ik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 8-ik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve (Pozsony, 1830)
1830 / 34. ülés
rí nem döntettek eránt is, kedvezőbben fog meggyőződni, a’ szó es kifejezésbeli észrevételekre szorította előadását. Mindenek előtt a’ Felírás elején, azon szók helyett non tarnen sine gravi coJisternatione javallottá tetetni, non tamen sine dolore. Melly kifejezés, noha Iiorsod Vármegye Rövetje ellenvetette, hogy a’ mostani állopotja az Előleges nehézségeknek sokra való nézve terhesebb, mint a’ múlt Ország Gyűlésén volt, es igy az Ország méltán mondhatja a’ consternat iot 3 közakarattal elfogadtatván. kgyan is az 1-ső §-ban a’mindjárt következő szókra, vigor Diplomatűm tette észrevételét, minthogy csak az elvesztett de viszsza nyert részek viszsza csatolása lehet az Előleges tárgyakban az, a’ mi a’ Királyi Kötéslevelet illeti. Azomban Borsod, es Abaúj Vármegyék Követjei felelvén, hogy a’ Kötéslevélben az l?4l: 8 törvény is beiktatva lévén, mind azok. a’ mellyekkel ezen törvény megsértetett, és a’ mellyek az Előleges Nehézségek sorában előfordulnak, magának a’ Kötéslevélnek is sérelmei: úgy mint a’Só, melly is nyilvánságos adóvá, az 1 li. QCzimje ellenére, által változni látszik: noha az Elölülő károsnak tartotta illy kitérjedett értelmet a’ Kötéslevélnek tulajdonítani, ne hogy annak valódi becse csonkuljon, a’ KK. és RIl. a’ kerületbéli szerkeztetekhez ragaszkodtak. Azon javallatja továbbá az Elölülőnek, hogy azon §-nak a’ végén, melly Lex namque disponit kezdődik, a’ lágyobi) kifejezés tekintetéből., quorum utrumque demissa opinione ziostra cum Justitiae principio et Comitiali praxi aperte collidit, azzal módositasson, quorum neutrum demissa opinione nostra seu cum Justitiae principiis, seu cum Comitiali praxi conciliari potest, elfogadtatott. Lgy a’ Felírás végén, a’ hol a’ jövő Ország Gyűlésének Pesten leendő tartása megköszönődik, az Előlülő megjegyzésére, minthogy O Felsége azt Kegy. Válaszában oily bizonyosan ki nem mondotta, és az eszközlést az előforduló akadályok elhárítása lehetősségétől függesztette fel, noha Borsod Vármegye Követje ellenzelte, a’ szerkeztetek, cae terűm, quod Majestas Sacratissima etc. szók után egész dignata sit szókig, úgy módositatott: benignam intentionem suam locum celebrationis praejixorum in 2-am Octobris venturi anni Comitiorum erga preces Nostras ad meditullium llegni, Civitatem quippe Restién sem dejigendi, manifestare dignata sit. Trenchén Vármegye Követje azt is illendőnek tartotta érdekelni, hogy mivel O Felsége Kegy. Válaszában mondja, hogy ha Pesten lesz az Ország Gyűlése annyi időt hív Nemzete körében nem tölthet, a’ KK. és BB. legfőbb óhajtása, hogy O Felsége mentül hoszszabbi mutatással szerencséltesse hív Magyarjait; azomban sem ezt a’ mostani alkalommal szükségesnek nem látták, a’ KK. és BB. sem Somogy, Hont, Arad, és Posony Vármegyék Követjei utasításoknál fogva feladott kívánságokat, hogy a’Só tárgyában nyomban tevődjön Felírás; sem pedig Zemplén és Szepes Vármegyék Követjei abbéli kijelentéseket, hogy O Felsége az Ország Gyűlése addig való tartása eránt, még az 17Q0-ik lő-ik Törvény Czikely értelmében minden Ország nehézségei nem orvosoltatnak, megkérd essen, cinem fogadták. Nem sokára pedig elérkezett, a’ Fő Tábla Követsége, úgymint: Gróf 56