1830 Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városába, 1830-ik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 8-ik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve (Pozsony, 1830)
1830 / 13. ülés
T I Z E N II A R M A D 1 K Ű L É S. 87 érdekelt Békesség kötést egyenesen az Ország Igazán cpitette, lévén, állította, hogy itt nem az Igaz béhizonyitásáról, de arról van a’ szó, ut inaugurali Diplomati satisfiata a’ valóságos viszsza kaptsolást foglal magáiban; Többnyire légyen é a’ Biztosság Udvari, vagy pedig Törvényes, mindegy, tsak hogy Galíciára és Lodomeriára is kiterjesztessen, mivel tsak így lehet nyilvánságos, és valódi következést belőle kihozni, a’ mit okvetetlen elérni kíván. Látván az Elölülő, mind az elóadattakból, mind pedig a’ közönséges kinyilatkoztatásából a’ Rendeknek a’ köz megegyezést arra, hogy a’ Biztosság örvénybe iktatasson, további észrevételét arra szorította, hogy mivel a’ Biztosság O Cs. Királyi Fő Ilerczegsége a’ Nádor által nyert világositás szerént Ö Felsége által kegyelmesen már ki légyen nevezve, a’ Fő Izenet 1-ső §-nak azon része, melly a’ Biztosság kiküldését tárgyazza, elmaradjon. A’ mire minekutána az utolsó §-us, melly a’ Királyi Kötés, és a’ letett Királyi Ilit formája inartieulatiójáról szóll, a’ Nógrád Vármegyei Követ kijelentésére, a’ ki a’ §-ust nagyobb világosságnak tekintetéből védelmezte, továbbá is megtartatott, reá álván a’ Karok és Rendek az ítélő Mestert azzal az lzenettel küldötte a’ Fő Rendekhez: „hogy a’ Karok és Rendek, a’ Biztosság kiküldése eráni kinyilatkostatott Kérelemmel felhagyván, a’ Biztosság Inarticulatioját, és Galíciára és Lodumeriára való kiterjesztését, olly módon óhajtják, hogy az munkálkodásáról tudósítást tenni köteles légyen.“ Egyébberánt pedig az Ország Panaszszai egybeszedésére szükséges Országos Kiküldötséget kinevezvén, a’ neveit a’ kinevezett Tagoknak ugyan azon ítélő Mester által közlötte a’ Fő Rendekkel. Valának pedig ezen Küldötséghez kinevezve: a’ Királyi Táblától: Somsirh Pongrátz, All-Nádor; Matkovics István és Beöthy Sándor, ítélő Mesterek; Horváth Ország részéről: Kussevich Jósef, ítélő Mester; és Zdenchay Miklós, az Egyházi Rendből: Püspök Kollár István, Esztergami Fő; Tersztyánszky Imre, Váczi; Dellinger János, Nagy Váradi; Gróf Sermage Jósef, Zágrábi Káptalanok Követjei; és Villa* Férdinand, Zirczi, Pilisi és Pásztói Apátúr; a’Vármegyéktől: Kubinyi Jósef, Árva; Okolitsányi János, Honth; Otskay Ignátz, Nyitra; Fekete Ferentz, Posony; Justh Ferentz, Thurócz; Radvánszky Lajos, Zólyom; Pázmándy Dienes, Komárom; Ebergényi Benedek, Vass; Deák Antal, Zala; Somsich Miklós, Somogy; Csapó Dániel, Tolna; Rohonczy János, Veszprém; Vitéz János, Abaúj; Draskóczy Sámuel, Gömör; Szinnyei László, Sáros; Je'kelfalussy János, Szepes; Dobótzky Ignátz, Heves; Szirmay Antal, Zemplén; Bittó Albert, Arad; Novák Antal, Békés; B. Prényi Gábor, Ugocsa; Bene Jósef, Csongrád; Mán László, Maramaros; Ilertelendy Maximilián, Torontó, lés Szallopek János, Verőcze Vármegyék Követjei; Zdenchay Antal, Turopolyának, és Mihalkovits István, a’ Jász és Kün Kerületek Követjei. A’ jelen nem lévők részéről: Scultéty Pál, Vachtler Bernárd, Vermes Ignátz, és Balásházy János, végtén a’ Városoktól: Leithner Ferentz, Sopron; Virkner Károly, Kassa; Kiss Jósef, Szeged; Glabich Jósef, Besztercze; Joanovich Euthimius, Újvidék; Kricske Jósef, Lőcse; Steidacher Jósef, Zágráb, és Krecs János, Károlyvár Városok Követjei. Viszsza térvén a’ Nádor Ispányi ítélő Mester, az Előlülő tudtokra adta a’ Karoknak és Rendeknek „hogy Ö Cs. Kir. Fő Ilerczegsége, és a’ Fő Rendek abban akarnának világositást, vallyon a’ Karok és Rendek az Inarticulatiót az 22 * \
