1830 Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városába, 1830-ik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 8-ik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve (Pozsony, 1830)
1830 / 13. ülés
N HARMADIK ÜLÉS. láltak, mindazonáltal teíkntvén a’ mostani kürnyülállások között szükséges idő nyerésre, legfőképp pedig arra, hogy a’ legutóbbi kegyelmes Királyi Levélnél fogva, a’Királyi Előadások 5-dik pontja, mentül elébb felvétethessen: Ö Cs. Kir. Fő Herczegsége, és a' Fő Rendek arra reá állanak, hogy a’Karok és Rendek Izenctjci ezentúl Magyar nyelven tétethessenek; azon Lenetekhez mindazonáltal, mellyek vagy a’ Felírásoknak, vagy pedig Törvény Javallatoknak alapúi fognak szolgálni, ezen Felírások, vagy Törvény Javallatok projectumai, Deák nyelven hozzá tsatoltassanak. Egyébberánt pedig serkentette a’ Szószól lő a’ Karokat és Rendeket. Ö Cs. Kir. Fő Herczegsége, és a’ Fő Tábla nevében, hogy ezen hazafién indulatból ereden , és annyi akadályok elhárításával javallott közép utat elválalni, és az O Felsége utóbbi Kegyelmes Királyi Levelében előadott felette fontos okok tekintetéből, a’ Kegyelmes Királyi Előadások 3-dik pontjának felvételébe Leereszkedni ne terheltessenek.“ A’ Küldötség, minekutánna a’ szóbéli előadása eránt támadott némelly kétségek maga a’ Szószólló által megmagyaráztalak, és az oily értelembe, a’ mint előadódott, helyheztetett, eltávozván, az Elölülő a’ Karoknak és Rendeknek a’ tett Javallat elfogadását javaslót la: mert a’ Karok és Rendek úgy is egyebet nem akartak, hanem hogy az lzcnetjeik magyarúl tétessenek. Erre a’ Fő Rendek reá állottak. A’ Felírások és Törvény Javallatok pedig végién úgy is deákúl készítetnek: az tehát, hogy azok az Izenetekhez eképpen foglaltassanak, a’ mint a’ Karok és Rendek szándékjával nem ellenkezik, úgy egyedül tsak a’ dolgok folyamotját sietteti. A’ Karok és Rendek a’ Fő Rendek kívánságára reá állottak ugyan közönségesen, de egy némelly Követeknek a’mód eránt észrevételei valának, úgymint: Abaúj Vármegye Követje abban talált nehézséget: hogy a’ szóban lévő mód szerént a' Felírás javalatja, mindjárt az első Izcnethez tsatoltatna, a’ mi nagy idő veszteséggel járna: mert a’ Felírás elkészítésére szükséges a’ két Tábla megegyezése, ez pedig tsak húzomosabb vittatások, és igy a’ Fő Izenet áltálküldése után érettethetik el, mellyek egyszer’smint a’ kérdésben forgó tárgyat felvilágosítják, következőleg, nem tsak az első Izenet, de az egész vittatás tartalma, teszi a’ Felírás alapját. Egyébberánt pedig, mind O, mind pedig Ungh Vármegyének Követje arra, hogy a’ Karok és Rendek Magyarúl folytassák Izenetjeiket, a’ Fő Rendek hozzá járulását. feleslegesnek tartották, mert a’ Karokat és Rendeket abban, hogy honnyi nyelveken, mellyen tanátskozásaikat viszik, írjanak, senki sem gátolhatja, és ennél fogva az utóbb említett Követ, egy részről minden közelitő javallatokat sikeretleneknek lenni vélte, más részről pedig czélerányosabhnak tartotta, hogy ha a’ Fő Rendek a’ mostani Környülállásokhoz képest, midőn mind hív jobbágyi, mind pedig hazafiúi kötelességek, a’Karokat és Rendeket a’ legnagyobb tekintetű tárgyak felvételére serkentik, elmellózvén a’ külső formákat, az Izenet velejét vették volna tanátskozás alá. A’ mi pedig a’ Fő Rendek mai Izenet jeket illeti, ugyan azon Követ, úgy vette a’ Fő Rendek értelmét: hogy az eredeti Lenetekben a’ Tárgy minémüségehez képest akár a’ Felírás, akár pedig a’ Törvény Javallatok hozzá rekesztethetnek; és ne hogy jövendőre kétség támadjon, azt világosan kívánta a’Jegyző Könyvbe beiktatatni; Komárom Vármegye Követje továbbá abba kívánt bizonyossá tetetni; hogy a’ Karok és Rendek akarat jóktól fűgjön a’ törvény Javallatok’ az Izenetek-I
