1825-1827 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1927 / 229. ülés
10 két száz húszon kilenczedik ülés. fogadná is el Ö Felsége, mert a’ mik még hátra vágynak, nem olly essentialis kérdések, hogy nem lehetne egygyütt a 3 elsőkkel fel terjeszteni, vagy a* Cancellariával való Concertatioban el egyenesitteni, hogy egygyik a* másik nélkül kárt ne tehessen. •— Nem áll ez ellen az eló hozott Országos Végzés is, mert annak következésében a’ princípiumok már előbbi két Felírásokban voltak terjesztve O Felségének, és O Felsége az exaequatio basissát el is fogadta, a’füzetes eszközére, és exaequatio Temperamentumára nézve pedig mármost közelitnek a’ Statusok O Felségének kívánságához, nein szoríthat tehát immár a* princípiumokra nézve azon Végzés. De tekintvén arra is, hogy O Felsége tsupán tsak a’ Correlatiok tárgya miatt hoszszabbitolta meg ezen Ország Gyűlést, czélja pedig az, hogy a’ munka siettessen, ezekben midőn az Articulusokat fel kívánja, elesmérhetetlen értelem az, hogy minden Articulusok, mellyek az egész ki terjedésére ezen Tárgynak szolgálnak, fel küldettessenek. — Maga a’Tárgynak szövevényes volta is meg kivánnya ezt, sött mind azon nehézségek is, mellyek némelly különös eseteknek tekintetéből a’ 2l-dik Martiusi Királyi Válaszban az Ország princípiumainak, hogy az Igassággal meg nem egygyeznek, ellcnvettetnek, javasolják fel mutatni az Ország véleményét és kívánságát az illy különös esetekre nézve. A* Sopron Vármegyei Követ azt a’ kérdést tette: miért nem akarják a* Statusok a’ Correlatiok Tárgyában készültt Articulus Javallatokat, mind egy tsomóban fel adni? — Az 1812. 1 -ső Augustusi Pátensben az mondatott: Paternam intentionem nostram Statibus et Ordinibus nuper diaetaliter congregatis «tc. ea ratione manifestavimus, ut ad Suam Majestatem principalium trium Articulorum, detrimenti quid promanatum iri; quae enim supersunt, non essentiales adeo sunt quaestiones, ut cum primis tribus Articulis substerni, aut in concertatione cum Cancellaria ita ad promptari non possent, ne sine prioribns nocumento sint. — Comitiale Conclusum ab adverso obmotum non obstat; in sequelam enim ejus generalia principia iteratis Remonstrationibus Suae Majestati substrata jam fuerunt; Sua Majestas basim exaequationis probavit etiam, relate vero ad medium solutionis et Temperamentum exaequationis, Status jam nunc ad intentiones Suae Majestatis propius accedunt. — Considerato demum eo: quod Sua Majestas Comitia haec eo unice, ut negotium Correlationum deliniri valeat, scopo prolongaverit, opusque hoc admaturari cupiat, intelligi facile potest, illis, quibus Articuli substerni praecipiuntur Resolutionis tenoribus, manifeste eum inesse sensum, ut omnes ad objecti hujus complexum spectantes Articuli simul submittantur. — Sed vero ipse etiam implicitus objecti hujus situs, ac Resolutione 21-ae Martii obmotae ex specialibus casibus contra Justitiam adoptatorum per Regni Status Principiorum difficultates svadent, ut opinio et desideria Regni, quoad speciales etiam casus substernantur. Soproniensis Comitatus Nuncius, in ordine ad quaestionem illam: cur Status et Ordines Articulos in objecto Correlationum concinnatos, in complexu substernere renuant ? praelecto previe sequenti benigni Provisor» Edicti ddto. 1-ae Augusti 1812 Paragrapho: Paternam intentionem nostram Statibus et Ordinibus nuper diaetali-
