1825-1827 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1927 / 229. ülés

SESSIO DUCENTESIMA VICESIMA NONA. lettek volna Katona Kormány alatt, azt sem lett volna szükség Törvényben kijelenteni, de minekutánna töke'lle­­lesen és rendszerint organizállattak, az a’ szerint való meg tartás végett, az Aüstriai lábon , ez volt az a’ sérelem, mellyel Törvénnyel kell orvosolni, és ha még az: Austriaco Gubernio sub­jectas mellé az tétetik: in obversum Legum nem lehet által látni, hogy lehetne azt a’ következtetést hozni, hogy mivel Törvény ellen való Tett volt, te­hát jövendőre is Just ád; ha pedig úgy tétetik, mint a' Thurócz Várme­gyei Követ javalja : subin verő rein­­corporata> az lesz a’kérdés, hát ad­dig hol voltak ? miképp voltak ? a’ Történet Írások ezt úgy is meg világo­sirtani fogják, mi szükség azzal a’ Tör­vényben titkolódni. Lám lészen Arii­éul us arról, hogy kell azon Pereket, mellyek Aüstriai lábon kezdetlek és le folytak, el rendelni, hogy lehet te­hát itt el hagyni ezen környülállást? A’ Törvénynek világosnak kell lenni, és ha panasz van, Törvényben kell annak Diplomatie ki mondattatni, mi­dón éppen azért hozatik a’ Törvény, hogy a’Gravamen orvosöltasson. 17Q0- ben is arra, hogy az Ország Törvényei ismét fel elevenedjenek, elég lett volna Törvényben tsak közönséges ki feje­zessél élni, azonban akkor is az ösz­­veirás, ki mérés, nép számlálás, a’ novus Ordo Judiciarius, a' Perek ’s más effélék, mind egygyenként elő szám­­láltattak a’ Törvényben, itt is tehát világosan benn kell lenni a’ Törvény­ben, hogy Aüstriai lábon igazgattat­­tak, és az Articulus 2-dik Cikkelyé­nek sem lehet ki hagyattatni. — Ezen ellenvetéseket kívánta ugyan az Elöl­ülő el mozdittani azzal, hogyha mind­járt tüstént a’ viszsza szerzés után visz­­sza is kaptsoltattak volna ezen Részek, még is a’ viszsza kapfsolást inarticu- Jegyzo Könyv. VI Darab. 2 5 sent Gubernio, neque tamen id lege enunciare oportuisset; astposteaquam Administratio earum, eo fine, ut in Au­striaco remaneant pede, systematise organisata fuisset, id Gravamen le­ge resanandum constituit, etsi verbis: Austriaco Gubernio subjectas adjectum adhuc fuerit: in obversum legum per­spici nequit, qualiter ea exinde dedu­ci queat consequentia, quod factum illud, quia illegale fuit, Jus pro futuro praebeat* si vero modificatio juxta Projectum Ablegati Comitatus Thu­­rocz: subiti vero reincorporata facta fuerit, ea sürget quaestio: ubinam? et quomodo eousque fuerint? Anna­les id caeteroquin perhibebunt, idem igitur in lege celare opus non est. — Accedit Articulum de modo continan­darum Causarum sub Austriaca Ad­ministrat ioné inchoatarum condendum esse, qui posset itaque circumstantia haec isthic praetermitti? Legem deni­que claram esse, et si Gravamen ad­sit, illud in lege, qua recte medela adferenda est, Diplomalice enunciari oportet. Tali ratione Anno etiam 17go. suffecturum fuisset ad restituendum legibus vigorem, genericis duntaxatuti expressionibus; ast Conscriptio, Di­mensio, novus ordo Judiciarius, aliaque id genus eotum etiam singillative in lege recensita sunt, proinde Paries reincorporatas Austriaco Gubernio fuisse subjectas, nunc quoque diserte in lege enunciari oportet, ut adeo 2-dus Articuli §phus emanere neque­at.— Reddidit ad haec Praeses, casum etiam in illum, si Partes eae mox post re­­vindicationem reincorporatae fuissent, reincörporationem hanc pro recepto more in legum Tabulas referri de­buisse. — Ast non omnia quae Anna­les tenent, leges ingredi; supponi tamen potest, eum qui Articulo utitur, neque in Historia peregrinum esse. — Ipse 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom