1825-1827 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1927 / 216. ülés
SESSIO DUCENTESIMA DECIMA SEXTA. mindazonáltal a’ kérést ismét megujitani kötelességének tartotta, mert Megyéje a’ portákkal szerfelett meg vagyon terhelve , az Adózó Népnek pedig keresés módja nincsen, ’s ennél fogva tellyeséggel el kell néki romlani, inelly által mind a’ Contributionális fundusban , mind pedig a’ többi Jurisdictiókra nézve kár következhet. — De a’ Státusok az előbbi végzéstől el nem álván; nyilatkoztatását a’ Jegyzó Könyvbe iktattatni kérte. Az 54-dik, 55-dik, 56-dik, 57-dik 58-dik pontok eránt nem volt észrevétel. 59. Comitatus Abaujvariensis ex■ponit etc., Kassa Városának Követ je azokon feliül , mellyeket a’ 182-dik Ülésben a’ B.) betű alatt lévő 17-dik Gravamen pontjára előadott, a’jelen különös panaszára Abauj Vármegyének kéntelen megjegyezni, hogy ebben a’ jelentett Megye nagyon eltávozik a’ valóságos kérdés mivoltától , midón a’ Vásári és Piarczi Helypénzt a’ Vám Táxával és accisákkal öszve zavarni igyekszik. Távol vagyon Committens Városától az, hogy Nemes embertől, akár ki légyen az, avagy tulajdon marhájától, szekerétől, és portékájától vámot, vagy accisat venne, avagy vett volna ; hanem csak egyedül az a’ kérdés vagyon, hogy a’ Vásár piarczon való sátor helyért, mellyet a’ Város, Nemes Kereskedőknek, Kalmároknak, vagyMester embereknek saját kérésekre kimutatni szokott, az Országos Vásárok alkalmatosságával , szabad é a’ Városnak valamelly Taxát venni? — A’ Törvényekben ellenkező rendelés sehol nem lévén, magából következik, hogy a’ Város a’ tulajdoni Jus szerint saját fundusának hasznát szabadon veheti , és ezt senkinek ingyen engedni nem tartozik. Ember emlékezetétől fogvást ennek gyakorlásában volt a’ Jegyző Könyv V-dik Darab. attamen Comitatus Thurotziensis officii duxit, preces suas hac quoque vice reiterare, allegando: Comitatum hunc Portis ultra modum praegravatum haberi, plebemque omnibus merendi modis destitui, immo cum manifesto fundi Contributionális detrimento, et facile in alias Jurisdictiones dimanaturo aggravio, ad incitas redigendam esse. Ast SS. et OO. a priore sua opinione recedere nolebant; quare declarationem suam Diario inseri petiit. Ad 54-um 55. 56. 57. 58-um nulla reflexio. Ad 59-um Comitatus Abaujvariensis exponit etc. Nuncius Civitatis Cassoviensis ad ea, quae sub B. ad punctum Gravaminum 17-um exposuit, sequentia adhuc superaddenda judicabat. Quod Postulatum isthoc Comitatus Abaujvariensis, a quaestione ipsa multum abludat; dum pensum Nundinale atque forense cum teloniali et accisae taxa, confundere nititur. — Committentem quidem Civitatem a Nobilibus, eorumque pecoribus, currubus et mercibus seu telonium,seu accisam nunquam desumere, aut desumsisse; ast eam solummodo hic quaestionem verti: utrum Civitati huic Jus competat, a locis tentoriorum, quae Nobilibus quaestoribus et opificibus occasione Nundinarum anniversariarum in foro publico assignari solent, taxam exigendi? — Nulla contraria dispositione in legibus existente, suaple liquet, Civitatem proprii sui fundi usum, Jure proprietatis, facere posse eum, quem vult, illumque nemini gratis cedere obligari. In hoc usu ab immemoriali perstitit, et Nobiles hi mercatores atque opifices occasione nundinarum publicarum, pensum satis moderatum absque omni renitenda solvebant; ante aliquot solum annos incepit fatus Comitatus eorum 112
