1825-1827 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1927 / 210. ülés
KÉT SZÁZ TIZEDIK ÜLÉS. ból, mind a’ Bánya Kamara, mert ez a’ Mittoiaknak fuarozásokban, fa vágásban, es más Bányászi munkákban nagy hasznokat veszi. 2) Mert ezen Helység, már Zólyom Vármegyének Portái köze vagyon számlálva. Ezen okoknál fogva Brezno-Bánya Városnak Gravamehjét mint helytelent, félre vetetni, és a’ Várost oda utasíttatni kivárna, hogy azon Polgárjainak, kik. nek az által engedett földek tulajdonaik voltak adjon elégtételt. — Ezen Gravaraennel a’ feladó Városnak az a’ rejtek czélja lenni látszik, hogy megfosztván a’ Mittoi Lakosokat, a’zálogok viszsza váltásával legjobb Uíbarialis földjeiktől, ezen Helység, egyedül a1 sovány irtásokra szorittatván, eloszoljon, és így a’ Vármegye Jurisdictiója alól kiragadván maga állodialis hatalma alávethesse.; a’mint ugyan ezt egy újabb Pól hóra nevezetű, melly a’ Váróstul egy Statió meszszeségre vagyon, Coloniájával véghez vitte, a’Vármegye és az Ország Systemájának sérelmével ; — Melly eránt éppen ezen alkalommal a’ szólló követ a’ Státusoknak figyelmeket, segedelmeket, és végzéseket megkérte. — Pól hóra, Jósef Császár Systemája alatt, a’Vassal való kereskedés, Favágás, az Éreznek, és öntött vasnak a’ szomszéd Cameralis Intézetekbe való szállítása alkalmával nagy előmenetelt nyert; ez a’ polgári jussokban nem részeltetik, hanem Brezno-Bánya Várossátúl Jobbágyi módon tractáltatik, a’nélkül, hogy a’ Vármegye Jurisdictioja benne gyakoroltatna. Anomalia Hazánkban az illyen község. Mert minden Népes Helységnek, melly valamelly Földes Ur, vagy Vuos ;,hal Jobbágyi lábon birattatik ‘s ,ln<»nltatik, a’ \ armegye Jurisdietiója alatt kell lenni. Ha Brezno-Bánya a l olhoiai Lakosokat Polgároknak tartaná, és a Polgári jussokban részesítené, 500 ctum Urbarialem obtinuit, imputatis Summis pignoratitiis et melioratione praestare poterit. — Quod ’Magistratus Civitatis, factum Deputatorum suorum, qui memoratum Contractum finaliter concluserunt, — revocavit eidem Civitati nihil opitulari potest, et quidem ideo: — l-o Quod teste Testimonialium super Plenipotentia Deputati plena activitate generaliter provisi fuerint. 2) Quod intuitu cedendorum pignorum jam occasione primi Congressus Deputationis, quaestio haec Basis Tractatus fuisse dignoscatur, nihilominus tamen Magistratus eatenus Plenipotenliariorum suorum manus non ligaverit. — 3) Quod Magistratus nunquam edocendo sit, quaestionatum per Contractum metu extortum fuisse, quae incusatio pro Comitatu, respective vero pro Deputatione integerrima fide operante, non parum etiam laesiva foret. — 4) Quod Contractus hic praejudiciosus dici nequeat, siquidem idem Contractus, plus utilitatis Civitati referret, quam haberet si memorata pignora cives possiderent. — 5) Quod Civitati ad invalidationem memorati Contractus contra proprium factum, actio nequidem competat. — 6) Obstat denique praetensioni Civitatis ipsa praescriptio. — Sed insuper redemptio memoratorum Pignorum respective vero Invalidatio contractus, nec ex respectu publico, et Politico locum habere potest nam. 1) Possessio haec Mittó, quae incirca I9 Sessiones constituit, redemptis pignoribus admodum diminueretur, major pars colonorum emigrare cogeretur, unde non tantum in Publicum Comitatus, ratione Contributionis, statutionis Tyronum , ac aliarum praestationum, verum etiam in altissimum Aerarium montano Camerale, siquidem incolae Mittnenses, lignicidae, vectores nego-
