1825-1827 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1927 / 207. ülés
\ , I SESSIO DUCENTESIMA SEPTIMA, igt Még akkor is, ha Systematica pertractatioba vetetik ezen kérdés, meg fog tetzeni, melly sok nehézségek legyenek ebben, mellyet tehát illy rövideden ki dolgozni, és O Felségének fel terjeszteni nem lehet, azért ezen első tagjára nézve is a Gravamennek a* Kiküldöttség véleményét meg tartani javasolta. De a’Komárom, Abaúj, Zemplén Vármegyei Követek azt állitván, hogy azt kérdésbe venni nem lehet, mi légyen a’személyes? mi a’reális Teher? Mert világos e’ részben az 1647. 78-dik Articulusnak 15-dik jjfa, mellyet a* későbbi 1715. 77-dik Articulus is meg erősített azt mondván: Ab oneribus, sive laboribus Civilibus solutionibus que personalibus perpetuo immunes et exempti habeantur, az utóbbi pedig a’4-dik §usban egyedül tsak a* Házaikra, és fundusaikra szorítván a’ Városokban a* Nemeseknek adózását, és még az lÓ47fc 78-dik Articulusnak íg-dik $fában az is lévén: Statuta earum (Civitatum) municipalia et Consvetudines communibus Legibus Regni contrariantes, contra Nobiles non suffragantur. — A’ Kerületbéli vélemény is meg külömbözteti czenTerheket,mert a’Gravamennek első részit személyes, a’ 2-dikat pedig reális Terheknek mondja, ’s azért az előbbit el töröltetni, az utóbbikat pedig af Systematica intézetekre hagyattatni ítélte. A* quárte'ly tartást tsak annyiból is személyes Tehernek lehet mondani, mert a’ Magyar Nemes Ember maga is született Katona; a Mesterség és kereskedés is tsak a’ személy által gyakoroltatnak, és azzal a személyes tehetségeknek igyekezete terhelletik; nem külömben pedig azon Civilis munkák, mellyek a’ utak és töltések tsi- Jegyzo Könyv. VDarabx omni fundamento destitui declaravit, et quum reipsa cardo rei in eo solum versetur, quaenam onera realia ? quae item personalia sint ? discriminationis autem hujus difficultates etiam sub ipsa Systhematica pertractatione amplius adhuc detegendas praevideat, grave hoc meritum uno quasi ictu superari, ac Suae Majestati substerni posse non credidit — sed potius opinioni Regnicolaris Deputationis adtipulandum esse eensuit. — Ast Comitatuum Comaromiensis,Abaújvariensis etZerapliniensisNuncii id tenebant, quod quaestioni, quaenam onera personalia,et quaenam realia sint ? locus amplius esse nequeat, posteaquam art. 78. 1647 §.15-o per articulum 77. 1715 confirmatus id tenet,quod Nobiles ab oneribus sive laboribus Civlibus solutionibusque personalibus perpetuo immunes, et exempti habeantur, ejusdem porro Articuli §-phus 4-us omnem Nobilium in Civitatibus Contributionem dumtaxat ad Domos et fundos restringit, imoArticulus 78.1647 §-pho 19 id quoque disponit, quod Statuta earum (Civitatum) municipalia et consvetudines communibusRegni Legibus contrariantes, contra Nobiles non suffragantur. — In Circulari opinione ut porro ajebant onera haec ab invicem jam alioquin segregata sunt, dum in prima parte personalia, in altera vero realia memorantur, et illa quidem abroganda, haec vero ad Systhematicam pertractationem releganda proponuntur. — Sed praeterea etiam Quarteriorum Militarium praestationem ad personale onus referendum esse exinde quoque consequitur, quum Nobilis ipsa nascendi conditione Sua Miles sit; — Commercium quoque, et opificia pariter nonnisi in persona tractantur, ac ita onera illis juncta non aliud, sed duntaxat personales facultates affici- 50
