1825-1827 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1927 / 197. ülés
SESSIO CENTESIMA NONAGESIMA SEPTIMA. 17 revetel.is; ad \b-um^ Punctum \-mum postulati etc. bővebb világositást kívánt az Elölülő a’ Bihar Varmegyei Követtől, hogy miben kerestetik itt a’ Gravamen. Mert hogy a’ Tisztviselőnek Hivatala fel mondásában (resignatiojában) a’ Fő Ispányt ki zárni nem lehet, az bizonyos. Minthogy tsak annak kell resignálni a’ hivatalt, a’ kitől azt vette, ebben pedig a’ Fő Ispánynak el mellőzhetetlen a’ fő hathatósága. De midőn általlyánosan az mondatik, hogy a’ Fő Ispánynak ebben semmi be folyása ne lehessen, ez valóban a’ törvényes el rendelésekkel ellenkezik, es így midőn a’ Cancellaria e’ részben az Administrator Jussát ke'zen tartotta, Törvény szerint tselekedett. — Elő adta tehát a’ Bihar Vármegyei Követ, miként történt légyen ezen dolog, t. i. Hivatalsától el butsuzván a’ Második Al-Ispán)'. az Administrator maga akaratijából, és a’ Statusoknak el mellőzésével sött meg nem egyezésekkel is surrogóit, egy Individuumot, kiben a’ Statusoknak soha sem lett meg nyugovások, tapasztalván ez a’Statusoknak eránta meg nem szűnő kedvetlenségeket, utóbb egy Köz Gyűlésben, inellyben az Administrator jelen nem volt, maga önnként le tette hivatalját, és ezt a’ Statusok nyomban el is fogadták. Azonban bé jelentetvén ez az Administratornak is, ez a’ Resignatipt el nem fogadta, és hogy tovább is HivataLját folytassa, kívánta; ebből is viszálkodás lett a’ Vármegye és az Administrator között, mellyre a’ Cancellaria azt rendelte, hogy a’ Hivataltól való meg válásnak el fogadása is szintúgy, mint a’ Tisztujitáson kívül meg ürült székeknek bé töltésé a’ Fő Ispányok Jussaihoz tartozik. — Ezt Megyéje nagyon sérelmesnek tálába, ’s azt végezte eránta (mellyVég- Jegy zó Könyv. V. Darab. flexione ad \b-um Punctum \-um postulati etc. Praeses quum id, quidnam hoc in objecto pro praejudicio reputetur dispici nequiret, negotium per concernentem Ablegatum clarificari voluit. — Indubium enim est in Casibus resignationum Supremum Comb tem praeteriri non posse; cum ei sit officiumresignandum, a quo acceptum , fuit, in eo vero praecipuae sunt SuprömisComitibus partes. Id proinde, ne Supremi Comites ullum in Resignatione habeant iniluxum,legali profecto ad versatur ordini, ut adeo dum Cancellaria Jus Administratoris hac in parte manutenuit, id saltem egit quod legis erat.— Ablegatus Comitatus Bihar seriem rei gestae sequentibus exposuit: Substituto Vice Comite semet officio abdicante, Administrator prepria Auctoritate inconsultis Statibus imo iis reclamantibus Individuum votis eorundem haud arridens in Vice Comitem surrogavit, quod observatis alienis a seStatuum animis} in certa absente Administratore celebrata Generali Congregatione Officio' huic valedixit, Statibus resignationem confestim acceptantibus.—Administrator de his informatus, Resignationem non acceptavit, et Vice Comitem ut munere suo ultro defungeretur, inviavit.— Exortis subin exhinc Comitatum inter et Administratorem simultatibus, Cancellaria Decreto mediante declaravit: Designationis acceptationem, perinde ac surrogationem Magistratus, extra Casum Restaurationis Juribus Supremorum Comitum accenseri. — Hoc ipsum Comitatus, pro majori quoque praejudicio accipiens, in lata eatenus, quam*proloquens Ablegatus peraeque praelegit, Determinatione, declaravit: influxum Universitatis ad Resignationen! non minus; quam ad Surrogationem Magistratualium negari ex eo non posse, quod juxta Art. 54-’ 1492. 2:
