1825-1827 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1927 / 190. ülés
SESSIO CENTESIMA NONAGESIMA. 4Q3 károkkal miveltetni, es ha ebben hátramaradók, a’ Maximilianus Codex szerint való büntetésbe esni. — A’ Torna Vármegyei követ sem az Országos kiküldöttségnek, hogy az itt be adott pontok mindnyájan a’ Montanisticum Operatumra hallasztassanak, sem pedig a’ kerületbéli véleményt, hogy most mind Ö Felségének felterjesztessenek el nem fogadhatta, mert azon pontokat, mellyekben csupán csak postulatum fekszik, a’ mondott Operatumra helyesen utasíthatóknak ; ellenben a’ mellyekben valóságos Gravamen foglaltatik, mint a’ 51-dik pont már isiiben is terjesztetett, az okától fogva pedig, a’ mellyek támadtak, úgymint az 1-só 2-dik 8-dik 9-dik 20-dik és 25- dik pontok azokat most mindjárt felterjesztendóknek Ítélte; adattnak ezekben olly nagy Tárgyak elő, mellyek ha orvosoltatnak, reménység lehet, hogy a’ Bányáknak előbbeni állapotjok ismét virágzásba jön, és igy a’ Monarchiának nagy haszna következhetik. Azért az e!f> számlált pontokat, mint Gravament terjesztetni, a’ többit pedig a’ Montanisticum Operatumra hallasztatni vélte. — Az Abauj Vármegyei követ is, valamint már 1811-ben különösen kitétettek azok, mellyek mindjárt orvoslást kívánnak, úgy most is szükségesnek vélte, hogy kitetessenek, mert ha általlyában adattatnak fel, altul tart, hogy mind a’ Systematicum Operatumra utasíltatnak. — Azollyasok, mellyek a’ Bánya mivelésnek csak a’ jobbítását illetik, és éppen uj Törvényt kivánnak, hallasztathalnak igen is az Operatumra, de a’ melly jussaik eddig is voltak a’ Bánya mivelőknek, is megsértettek, vagy megfogyasztattak, azoknak az orvoslását nem lehet a’ Systematicum Operatumra halasztani, hanem mindjárt kell eszközölni. Uly sérelmek vannak pedig nem csak Jegyző Könyv IV-dik Darab. prorsus renunciare maiint. — Ablegato Comitatus Tornensis, ncc Regnicolaris Deputationis ea, ut exhibita puncta ad Montanisticum Operatum relegentur, — neque Circularis in eo, ut universa confestim Suae Majestati substernantur, probabatur opinio, ex quo ea quidem, quae mera Postulata continent, suo etiam sensu ad Systematicum Operatum consultius relegarentur, ea tamen, quae realia constituunt Gravamina, prout signanter punctum 31-um jam anno 1811/^ propositum, ac ab eo inde tempore enata, utpote 2-um, 8-um, Q-um, 20-um et 25-um actutum substernenda forent. — In his contenta Gravamina tanti momenti sunt, ut si relevata fuerint, Fodinarum culturam cum maximo totius Monarchiae emolumento pristino flori esse restituendam, haud dubia spe praecipere liceat. Unde enumerata per se puncta, qua Gravamina substerni, reliqua vero ad Operatum in Montanisticis relegari voluit. — Ablegatus quoque Comitatus Abaujvariensis, sicut anno 1811^2 ita nunc etiam ea seligenda judicavit, quae peremtoriam exposcunt medelam; quum secus metuendum sit, ne si omnia proponantur, cuncta ad Systematicum Operatum relegentur. Ea signanter, quae scopo perficiendae duntaxat fodinarum culturae proponuntur, aut in quibus rogandae novae desiderantur leges, ad Systematicum citra noxam relegari possunt Operatum; quae tamen laesa vel coarctata antiqua Urburariorum Jura feriunt, peremtoria sunt, differrique nequeunt; — atque haec non septem duntaxat inferioribus Montanis Civitatibus propria sunt, verum cum caeteris per Ilegnum dispersis Montanis locis communia; — haec igitur seligi et praeferenter substerni desiderabat. — Ast Ablegatus Comitatus Pestiensis 124
