1825-1827 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1927 / 182. ülés

SZÁZ nyolczvan-kettödik ülés. 342 czia , és az Austriai Kormányozás ide­­jébe'li eladások között külömhséget ten­ni, liánéin mind a’ két időszakaszban egybe véve kívánták csak a’ Törvényes utón leendő mcgerőtelenittését az illy előadásoknak egy forma mód és Ügyel­­let szerint intcztetni. Az ebbéli Jó­szág Eladóknak szükséges kedvezésre nézve, még azt adván hozzá, hogy a’ kik a’Franczia Birodalom alatt készeb­bek voltak Jószágaiktól, mint Törvé­nyes Fejedelmektől, ’s Hazátoktól meg­válni, azok az ő hivségekért; a’ kik pedig az Austriai provisio alatt tették az Eladást, azok a’ Magyar Constitu­­tióhoz való szeretetekéit ’s ragaszko­dásokért tellyes figyelmet érdemelnek. — Éppen a’ mondott erőltetésre néz­ve kívánta a’ Csongrád Vármegyei Kö­vet is, hogy megkülörtiböztettessen a’ 2 időbéli szakasz, mert nem lehet az mind kettőben történt eladásokat egy Cathegoriában tenni, midőn t. i. a’ 2- dik szakaszban semmi erőltetés nein volt, azért az első időbeli Eladóknak ugyan azt, hogy tulajdon Felperessé­­gek alatt kereshessék Jussaikat megcn­­engedtetni, a’ 2-dik rendbelieket pe­dig csak azon megzárás alól, melly az Austriai Törvények szerint az önké­nyes örökös eladásokat mcgronthatat­­lanokká teszi, felszabadittatni, és Ha­zánk Törvényei szerint az utat, ex praejudicio, a’ be vett Törvényes rend­­szabások mellett megnyittatni kiván­­ta; egyébberánt nem vélte az A1 Pe­res Feleket, minden Törvényes Esz­­közőktűl (Juridica remedia) megfosz­­tattatni, mert ez már tovább menne, mint tahim magok a’ Horváthok kíván­nák. — De hogy mind a’ két esetben az invalidatorius ut szabad légyen, azt abból is következőnek ítélte, mivel e­­zen részek a’ Hazai Törvények alá visz­­sza estek. — Megálván tellyességgel az Izenet javallat mellett, erősitette ezt nullum inter venditiones sub Gallico et Austriaco Regimine interventas discri­men fieri, et utriusque intuitu invali­dations eodem Instituto, praescripta­que legali forma, via Juris praesuscipi, accedente eo etiam motivo voluerant, quod ii, qui Gallico Imperio traditi, Bonis potius suis exui, quam a legali Principe et Patria avelli maluerant, fa­vorem isthunc fidelitate sua , — alii vero, qui Bona sua sub Austriaco Pro­­visorio Regimine abalienarunt, oh a­­morem et eam, quam in Constitutio­nem Ilungaram testati sunt, adhaesio­nem, pleno Jure promeriti sint. — Ex memorato recte coactionis obtutu Co­mitatus Csongradiensis Ablegatus, duas illas ah invicem discernendas censebat temporis Periodos, quum venditioni­bus 2-dae Periodi, nulla accesserit coa­ctio, adeoque ad eandem cum ante­rioribus cathegoriam nequeant collo­cari. Quare venditoribus 1-ae quidem Periodi facultatem Jura sua proprio A­­-xtoi'atu revindicandi, — 2-dae Periodi venditoribus vero reserata, quae Jure Austriaco invalidandis voluntariis pe­­rcnnalibus venditionibus praeclusa est via, actionem ex praejudicio admitti, sed neque partes in causam attractas cunctis remediis Juridicis orbari voluit, id quod ipsorum nefors Croatarum excederet vota. Utroque nihilominus in casu, Invalidatorium Institutum sal­vum esse, vel exinde sequi observabat, quod Partes illae sub patrias rursus re­ciderint leges. — Ablegatus Comitatus Abaujvariensis, Nuncii Projectum eo sustinebat motivo, quod ad exigentiam Regii Diplomatis, Partes a S. Corona avulsae eidem reapplicari debeant, re­­applicatio vero omni prorsus caritura esset fructu, si Jura et bona per Paci­ficationem amissa recuperari, et ea­dem , qua antea immunitate possideri nequirent. — Quod ipsum Comitatus

Next

/
Oldalképek
Tartalom