1825-1827 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1927 / 182. ülés
SZÁZ nyolczvan-kettödik ülés. 342 czia , és az Austriai Kormányozás idejébe'li eladások között külömhséget tenni, liánéin mind a’ két időszakaszban egybe véve kívánták csak a’ Törvényes utón leendő mcgerőtelenittését az illy előadásoknak egy forma mód és Ügyellet szerint intcztetni. Az ebbéli Jószág Eladóknak szükséges kedvezésre nézve, még azt adván hozzá, hogy a’ kik a’Franczia Birodalom alatt készebbek voltak Jószágaiktól, mint Törvényes Fejedelmektől, ’s Hazátoktól megválni, azok az ő hivségekért; a’ kik pedig az Austriai provisio alatt tették az Eladást, azok a’ Magyar Constitutióhoz való szeretetekéit ’s ragaszkodásokért tellyes figyelmet érdemelnek. — Éppen a’ mondott erőltetésre nézve kívánta a’ Csongrád Vármegyei Követ is, hogy megkülörtiböztettessen a’ 2 időbéli szakasz, mert nem lehet az mind kettőben történt eladásokat egy Cathegoriában tenni, midőn t. i. a’ 2- dik szakaszban semmi erőltetés nein volt, azért az első időbeli Eladóknak ugyan azt, hogy tulajdon Felperességek alatt kereshessék Jussaikat megcnengedtetni, a’ 2-dik rendbelieket pedig csak azon megzárás alól, melly az Austriai Törvények szerint az önkényes örökös eladásokat mcgronthatatlanokká teszi, felszabadittatni, és Hazánk Törvényei szerint az utat, ex praejudicio, a’ be vett Törvényes rendszabások mellett megnyittatni kivánta; egyébberánt nem vélte az A1 Peres Feleket, minden Törvényes Eszközőktűl (Juridica remedia) megfosztattatni, mert ez már tovább menne, mint tahim magok a’ Horváthok kívánnák. — De hogy mind a’ két esetben az invalidatorius ut szabad légyen, azt abból is következőnek ítélte, mivel ezen részek a’ Hazai Törvények alá viszsza estek. — Megálván tellyességgel az Izenet javallat mellett, erősitette ezt nullum inter venditiones sub Gallico et Austriaco Regimine interventas discrimen fieri, et utriusque intuitu invalidations eodem Instituto, praescriptaque legali forma, via Juris praesuscipi, accedente eo etiam motivo voluerant, quod ii, qui Gallico Imperio traditi, Bonis potius suis exui, quam a legali Principe et Patria avelli maluerant, favorem isthunc fidelitate sua , — alii vero, qui Bona sua sub Austriaco Provisorio Regimine abalienarunt, oh amorem et eam, quam in Constitutionem Ilungaram testati sunt, adhaesionem, pleno Jure promeriti sint. — Ex memorato recte coactionis obtutu Comitatus Csongradiensis Ablegatus, duas illas ah invicem discernendas censebat temporis Periodos, quum venditionibus 2-dae Periodi, nulla accesserit coactio, adeoque ad eandem cum anterioribus cathegoriam nequeant collocari. Quare venditoribus 1-ae quidem Periodi facultatem Jura sua proprio A-xtoi'atu revindicandi, — 2-dae Periodi venditoribus vero reserata, quae Jure Austriaco invalidandis voluntariis percnnalibus venditionibus praeclusa est via, actionem ex praejudicio admitti, sed neque partes in causam attractas cunctis remediis Juridicis orbari voluit, id quod ipsorum nefors Croatarum excederet vota. Utroque nihilominus in casu, Invalidatorium Institutum salvum esse, vel exinde sequi observabat, quod Partes illae sub patrias rursus reciderint leges. — Ablegatus Comitatus Abaujvariensis, Nuncii Projectum eo sustinebat motivo, quod ad exigentiam Regii Diplomatis, Partes a S. Corona avulsae eidem reapplicari debeant, reapplicatio vero omni prorsus caritura esset fructu, si Jura et bona per Pacificationem amissa recuperari, et eadem , qua antea immunitate possideri nequirent. — Quod ipsum Comitatus
