1825-1827 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1927 / 171. ülés
SZÁZ HÉTVEN-EGYED1K LLÉS. megegye/-nek, nevezetesen, hogy az erányosittásnak (exacquationak) fsak a’ Conventios pénz légyen básissa , és a’ fizetés is abban rendeltessen, ezek eránt még semmi észre vételt nem tévén, két essentialis Tárgyra nézve talált a’ jelen javallatban külömbőzést a’ kiküldöttségnek munkájától; egyik a’régi vagy a’ scalaris idők előtt való adósságokra nézve, a’ moratorium és az Interesek eránt, mellyekben a’ kiküldöttség által javallott mérséklés (temperamentum) a’ kerületbéli Izenet által elvettelik ; másik pedig a’ 2-dik Epochában, úgymint az 1799-től fogva 1811-dikig tartó scalaris időkben szerződött adósságoknak erányosíttása, és fizetés módja eránt, mellyekben a' kiküldöttség hasonlóképpen mérséklést javasolt, az Izenet javallat pedig a’ Rétsi scálát meg állítván, az a’ szerint erualandó Capitalis summát egészen ezüstben fizettetni kivánnya. Ezen mind két Tárgyra nézve szükséges előbolsáttani a’ principium eránt való végzést. — Az elsőhez, úgymint a’ moratorium, és az Interesekre nézve való mérsékléshez nem lehet addig szólni; mig a’ 2-dik Epocha eránt való principium el nem döntetik, mert egyik fő argumentuma a’ moratorium és Interesek ellen az Izenet javallatnak az, hogy ha az első Epochára nézve megállhat a’ moratorium , meg kellene annak a’ második Epochára nézve is állani, és így egy generale moratorium volna szükséges, mellyet O Felsége 1811-be sem fogadott el, ezen argumentum nem áll meg, mihelyest. a’ második Epochára nézve, valamelly más temperamentum állíttatik meg, — ’s ugyan azért szükséges mindenek előtt a’ 2-dik Epochára nézve bizonyos princípiumot megállítani, sőtt ezt az Országos kiküldöttség is legelő döntötte el; — azért, a’ mi ezen 2-dik Epochára tartozó kérdést relationum, quam pro medio solutionis in complanandis Obligationibus, justae ligae et Convent, valoris pecunia adoptanda sit, attinet, quum haec, cum Opere Regnicolaris Deputationis hoc in merito exmissae sub NroCLXXYI-o Actis accluso congruant, eorum intuitu de praesenti nihil reflectendo, praesens Nuncii projectum, ab Opere Deputationis in essentialibus duobus punctis recedere observavit. — Deputatio quippe Debitoribus quoad Debita ante 1-am Januar. 1799 est periodo 1-a contracta Moratorium, ac id insuper concedendum existimavit, ut durante Moratorio, titulo Interusurii 4 duntaxat pro Cento solvere teneantur; — in Nuncii contra projecto, temperamentum illud rejectum est. — Deputatio porro quoad solutiones Capitalium in 2-a periodo contractorum et exaequatorum perinde temperamentum proposuit, — Projectum contra Nuncii, stabilita Scala Viennensi, exaequatas juxta hanc summas, sine ulteriore reductione, in moneta Conv. solvendas innuit. — Hinc antequam ad ulteriora progressus fiant, utriusque hujus puncti intuitu, in principiis praevie conveniendum est. De prima periodo, relate ad Moratorium et Interusuria statui illucusque positivi nihil quidquam potest, quoad intuitu 2-ae Periodi principium praestabilium fuerit ; — unum enim e praecipuis argumentis, quibus Moratorium in Nuncii projecto inpugnatur, illud est, quod concesso quoad epocham 1-am Moratorio, illud quoad Debita etiam in 2-a Periodo contracta, adeoque generale Moratorium, per Suam Majestatem neque anno 1811 applacidatum, concedendum veniret; quod tamen non subsistit, ut primum quoad 2-am Epocham aliud quodpiam temperamentum praestabiliatur; — ac ideo ante omnia