1825-1827 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1927 / 180. ülés
I SZÁZ NYOLCZVANADIK ÜLÉS. tetik sdtt inkább megerősittetik a’ maga előbbeni meggyőződésében. 1) Azt, hogy a’ Fő Rendek külömbseget látnak az elsó Periodusbéli, és azon kötelező Levelek között, mellyekben akár mikor kőitek, a’ költsön vett pénz neme speciíicálva vagyon, és mellyektól az Interesek mindenkor ezüst pénzben fizettettek ; az igazságnak szem pontjából ostromolja ezen felelet, de a’ Fő Rendek nem ezen szempontból, hanem a’ factumbol vették a’ külömbseget, melly már 28 Esztendőktül fogva ügy áll, hogy azon adósságok, mellyekben a’ pénz neme megnevezve nintsen, mindenkor tsak papiros pénzben fizettettek , most egyszerre ezüst fizetésre szorittatván, olly hirtelen változást szenved az Adós, hogy akár mit mondjon a’ Törvény és a’ Szoros igazság, de ezen factumon segíteni kell. — A* hol az mondatik, hogy mind a’két rendbéli Adós tudta, hogy tellyes ezüst pénz értékben vette fel a’ Capitálist, tudta a’ provisorium erejének minémuségét, és hogy a’ jövendő Törvény fogja elhatározni a’ fizetés módját — továbbá a’ hol mondatik: hogy 181iy2*tül fogva elég ideje volt a’ következendő Törvény rendeléséről gondolkodni, — az mind igaz, de hogy előre láthatta volna, minő lészen a’ Törvényes provisio, azt állítani nem lehet, mert lám itt is kiilömbfélék eránta a’ vélekedések, és még azt sem tudjuk mi lészen eránta a’ Királyi Válasz; ezen tekintet ből tehát nem lehet azt megczáfolni, hogy igen nagy lészen az illyes első Periodusbeli Adósoknak, kik eddig mindenkor papiros pénzben fizettek, a’ megilletődések, és tehetségbéli állapotjokban igen hirtelen a’ változás. — 2) Hogy most az Adósok succussioja azért nem érdemelhet tekintetet, mert 1811-ben a’ Hitelezők szint úgy véletlenül érdekeltetvén semmi kedvezést 278 Nam l-o distinctio, quam Exc. Proceres inter obligationes cum expressa monetae specie adornatas, a quibus Interusuria hucdum etiam in auro et argento dependebantur, et illas, quae speciem expressam non continent, faciendam existimant, ex principio justitiae inpugnatur. Sed vero Exc. Proceres distinctionem hanc non ex hoc visus puncto, verum exinde desumserant, quod Debita, in quibus species monetae expressa non est, ab annis 23 de facto in charta soluta fuerint, in quo suscipienda subitanea mutatio, quidquid demum leges dicant aut justitia, temperanda est. — Ubi dicitur: utriusque cathegoriae Debitorem scivisse, se Capitale in pleno Conv. monetae valore percepisse, ac utrique notam esse debuisse provisoriorum ordinum qualitatem, adeoque notum et illud, quod superveniens primum legalis provisio modum solvendorum exhaerentium Capitalium stabiliter sit determinatura, — et ubi porro dicitur: Debitores jam mde ab anno 1812 peropportunum tempus habuisse, super interventura legis dispositione considerationes suas instituendi; — haec etsi certa sint, nequit tamen statui, eos id etiam praevidere potuisse, qualisnam signanter illa futura sit legalis provisio; illius enim intuitu neque inter nos adhuc convenit, qualis autem superventura sit b. Resolutio, nos ipsos latet; ut adeo consideratio illa, quod Debitores i-ae Periodi, quorum obligationes hactenus in charta subsistentes ad semel semitriplo augerentur, in statu suo passivo subitaneam modificationem experiri cogerentur, e praemisso visus puncto refutari nequeat. — 2*o Dicitur porro: concedi postulato Debitoribus favori locum ideo non esse, quod Creditoribus anno 1811 similem inprae» visam succussionem passis, nullus favor
