1825-1827 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1927 / 174. ülés
,80 SZÁZ HÉTVEN-NEGYEDIK ÍJLES. tóriumot kérhetnek, vagya’ Per által, önkényes Sequestrum által szerezhetnek magoknak az Adósok. — Azért sem a’ Moratóriumra, sem pedig az Interesek leszállítására nem állott. A’ másik Abauj Vármegyei Követ ellenben, a’ Zala Vármegyei Követ által eló adott okokat nyomosaknak találván , némelly ellenkező argumentumokat kívánt meg megfejteni, úgymint. 1) Hogy a’ ki magát mikent kötelezte, a’ szerint tegyen eleget. A* 2-dik Epochabeli Adós levelek közönségesen csak úgy szolnak , hogy in valuta vette, es folyó pénzben fogja fizetni, nem pedig aranyban ezüstben. Nem lévén tehát obligálva, a’ Hitelező sem kívánhatna ezüstöt, azonban most Conventiós pénz a’ basis, szükséges tehát az egyenlítésben kedvezéseket nyújtani az Adósoknak, és valamint ez volt 1311/2-ben is fő oka a’ Generale Moratóriumnak, úgy most is meg áll azon Ország Gyűlés megállapittásárol az hasonlítás. 2) Hogy az Ország ezüstnél aranynál egyébb pénzt nem esmér, az igaz, de az is igaz az 1622. ?7-dik Articulusnak útmutatása, úgy az 1625. 59. 4O. 4P Articulusoknak értelmek szerint, hogy a’ jó értékű pénzel sem rendeltetett az, hogy mindjárt fizessen az Adós, hanem usque pascha futuri anni határoztatott, tehát itt is nyoma van a’ Moratóriumnak, — de hogyan is álhatna az a’ Tőke pénzekre nézve, hogy mindjárt aranyban ezüstben fizettessenek, mikor ez az Interesekre nézve sem állittathatik. lSliy^-ben az mondatott, hogy az Intereseket azért kell alá szállítani, mivel a’ jövedelmek nem arany’s ezüst pénzben jönnek, minekutánna nints hatalmában az Adósnak aranyat ezüstöt mindjárt szerezni, cidant, aut vero, ut emenso etiam Moratorii Curriculo novas inducias sibi asserat, seu Recursu pro speciali Moratorio , seu Litigio, seu denique benevolo sequestro. — Unde proloquens Nuncius nec ad Moratorium, neque ad reductionem Interusuriorum accessit. Alter e converso Ablegatus Abaujvariensis, argumenta per Nuncium Comitatus Zaladiensis in medium prolata ponderosa esse censuit, nonnullaque in contrarium allata momenta adumbranda censuit, sic l-o regulam, ut quisque, velut semet deobligavit, ita assumptam deobligationem expleat, huc non quadrare, quia Obligatoriales secundae Epochae communiter saltem ita sonant, quod levatio in Valuta intervenerit, repersolutio vero in currente pecunia fieri debeat, et non in bonae ligae moneta, consequenter cum obligatum non sit, nec praetendere posse Creditorem aurum, et argentum, cum proinde nunc Conventionalis moneta pro basi statuatur, adesse necessitatem concedendorum favorum pro parte Debitorum; et quemadmodum hoc anno 1811 fuerat praecipuum generalis Moratorii fundamentum, ita et de praesenti stare similitudinem a concluso ejus temporis Comitiorum deductam; — 2-0 verum quidem esse, Regnum aliam pecuniae speciem, quam Conv. monetam non recognoscere, interim neque hoc negari posse, quod sensu Articulorum 77. 1622 — 3Q. 4O. 4L 1625 in bonae quoque ligae moneta instantanea solutio ordinata haud fuerit, verum unice hoc statuum, ut usque Pascha futuri anni, adeoque jam in his Legibus occurrere speciem Moratorii. — Sed qualiter etiam posset instantanea solutio in auro, et argento disponi circa Capitalia, ubi id nec relate ad Interusuria obtineri potest. —
