1825-1827 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1927 / 171. ülés

SESSIO CENTESIMA SEPTUAGESIMA PRIMA.13 ni, reszszerínt azon Adósokat, kik a’ mondott provisorium szerint magokat Hitelezőikkel már elintettek,újabb meg támodlatásnak kitenni. Az illyetén ho­zandó Törvény az ő czéljával valóban ellenkezne, és nem nyugodalmat, ha­nem új zűrzavart okozna. 3) Nem le­het reménység ahoz, hogy O Felsége a’ provisorium Rendszabásaitól olly igen mint az Izenet javallat czéloz, el­távozzon. Mert ezt a’ többi örökös Tartományokra nézve sem tselekedhe* ti, és Magyar Országnak azokkal a’ pénzbéli dolgokban való egybe kötteté­­se sem engedi, sött ha most O Felsége a’ Státusok javallatjára állana, ezáltal mind azon rendeléseit, mellyeket Ma­gyar Országban is a’provisoriumra néz­ve olly szorosan megtartatni parantsolt* elesmérné, hogy igazságtalanok vol­tak, ezt pedig fel nem tehetvén, az lenne a’ következés, hogy vagy ismét Törvény nélkül kellene e’ Tárgyban széllel menni az Ország Rendelnek* mint 181iy’2-ben, vagy pedig utóbb is, a’ mit most nem akarunk, a’ pro­­visoriumot el kellene fogadnunk. — Már pedig 4} a’ Törvényhozó Testnek Méltóságával sem tartja megegyeztet­­hetőnek azt, hogy a’ mit könyen által láthatóképpen végre vinni nem lehet, azt vetélkedésekkel erőltesse: azért az­­ő vélekedése szerint jobbnak tartotta, attul inkább elálni, és olly mérséklés­ről gondolkodni, melly a’ környülállá­­sokkal, és a’ dolog helyheztetésével megegyezzen, és az óhajtott Törvényes elrendelést közelíthesse.— Annál fog­va a’ szólló követ is még most ugyan azon Temperamentumról voxolninem kiván, hanem tsak oda szorította uta­sításánál fogva való előadását, hogy az Izenet javallatra nem áll, hanem bizonyos Temperamentumot kiván melly ennekutánna elhatározódjon. Jegyio-Könyv lV-dik Darabé renovandum; debitores vero, quirem cum Creditoribus suis jam composue­rant , novis infestationibus esse expo­nendos; ut adeo condenda eatenus lex nec scopo suo responderet, nec quie­tem adferret, quin imo infinitas pare­ret convulsiones. 0-0 Quod sperari ne­queat Suam Majestatem a b. Proviso­­rio eo plane, quo Nuncium tendit, re­cessuram esse; hoc enim vel e consi­deratione reliquarum haereditariarum Germanicarum Ditionum consulto fa­cere vix posset, neque commercialis, qui inter Regnum Hungáriáé et caete­­ras Ditiones intercedit nexus, id ad­mitteret; imo si Sua Majestas ad Pro­jectum Statuum accederet*, per hoc ipsum palam agnosceret, cunctas, quas relate ad Provisorium effectuari jussit, Ordinationes Regias injustas fuisse; in quantum vero id supponi nequiret, vel sine lege, velut anno 1812 disceden­dum , vel Provisorium acceptandum esset; jam autem, 4-to e dignitate non es­set Corporis Legislativi, tale quid, quod impetrari non posse praevidetur, irrito violentare conatu. Praestare ideo cen­sebat, ab eo recedere potius, et de ejusmodi temperamento in medium consulere, quod et circumstantiis et situi negotii conveniat, desidero-tamque legalem provisionem possibilem red­dat. Caeterum de ipso temperamen­to in specifico votum hac occasione eliciendum non existimans , illud ad eam solum declarationem restrinxit, quod ductu Instructionis suae Projecto Nuncii acquiescere non possit, prae­­stabiliendumque temperamentum ex­optet. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom