1825-1827 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 137. ülés
370 SZÁZ HARMINCZ-HETEDIK ÜLÉS. Elölülő, hogy ha minden környülállások öszvevetetnek, nagy külömbség találtatik a’ mostani e's az 1704-diki ál* lapotja között Magyar Ország kereskedésének, mert 1.) 1704-bena’ Harmintzadó systemája terhessebb volt, mint most, 2.) 17Ö4 utáti szabádíttatottfel Magyar és Erdély Ország közölt a’ Harminczadó, 3.) az utóbbi időkre tartozik a’Tenger Parti Részeknek viszsza kaptsoltatása is, ezeket nem lehet semmibe venni. — Mind a’ mellett, még is a’ Státusok nem kívánták az I- zenetet változtatni. Prosperitätem Nationalem ex prae* vigente mer cede operarum et pretio productorum metiendam esse, eztazElólüló ugyan axiómának nem tartotta, és in generalitate meg nem egy ezett benne. — Hanem ezt el mellőzve*!, a’ mi a’Só fuar béréről való okoskodást illeti , hogy 1764-ben tsak erőltetve ment a’ paraszt Só fuar alá , most pedig u* gy an azon bérért örömest menne , tehát kitetszik, hogy nagyon szűkölködik kereset módja nélkül. — Fogyatkozást talált az okoskodásban, merta’ Fuar bénul, menny i volt légyen semmi emlékezet nintsen , nints tehát dátum, mellyhen az argumentumnak ereje lehetne. A’ mennyire az Elölülő tudja, 1704-ben Szolnoknál Pestig egy itíázsa Só fuarért fizetódött l6. xr. most pedig frzetödik 32 xr. dupla tehát a’filar bér, és ez az oka, miért most örömest mégyen a’ Paraszt. — A’ Veszprém Vármegyei Követ sem egyezett meg azon princípiumban, hogy a’ Nemzet boldogságát a’munkák bériről, és a’ termesztményeknek áráról kellyen mérni; mert e’ szerint azt kellene állítani, hogy Eleink legboldogtalanabbak voltak. De ellenben az is következne ebbűi, hogy a’ Bancó - ( céduláknak ideje legszerentsésebb volt légyen, mert akkor a’ termesztméftyek-advertebat Praeses, debite expensis cunctis adjunctis , iisque combinatis , magnam inter utrumque, relatae ad Regnum Hungáriáé intercedere differentiam , nam 1.) Systema Tricesimarum anni 1704. moderno onerosius fuit, — 2.) Tricesimae Transy lvaniam inter et Hungáriám jam post annum 17Ö4- sublatae, 3.) Partium Trans- Savanarum reapplicatio etiam recentioribus annis intervenerat. — Pistámén non obstantibus Status et Ordi* % nes §phum modificari noluerant. In suhsequente §-pho Praeses assertum : Prosperitatem Nationalem ex praevigente mer cede operarum , et pretio productorum metiendam esse, instar axiomatis non habuit, neque ei in hac generalitate acquievit.— Eodem interim transmisso, in argumentatione illa, qua modum merendi, nunc magis ac olim deficere exinde infertur, quod ejusdem pretii Salis vectura, ad cujus praestationem contribuentes anno 1764 voluntarie permoveri haud poterant, de praesenti velut maximum beneficium efflagitetur; hiatum se ob. servare ajebat; in quantum pretio vecturae, olim dependi solito , non designato, nullum, cui argumentum nitatur adsit datum; ab adverso vero, quum loco 17 xr., qui (quantum sibi constat) anno 176j. pro devecto ex Szolnok Pestinum usque Salis centenario solvebantur, nunc32. xr., adeoque duplum dependatur, rationem de praesenti libentius praestari solitae vecturae, unice in elevato pretio esse quaerendam, in aprico sit. — Subsumpto per Praesidem principio, quod nimirum prosperitas nationalis ex mércédé operarum et pretio productorum metiendasit, neque Ablegatus acquieverat Comitatus Veszprimiensis; stante enim illo, antenatos nostros infeli-
