1825-1827 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1927 / 169. ülés

SZÁZ HATVAN-KILENCZED IK ÜLÉS.

jussal bir, bogy ha a’ Curialis Házokban lakó Nemtelenek, mind szemeli) ekvemind vagyonokra nézve, tsak a’ Vármegye szükségeire taxáltatnak, miért keiken a’ pusztákon, és Curialis Helységekben lévőknek a’ Porták számlálásában öszve Íratni, azt javasolta, bogy a’ 9-dik §-ban e.) alatt tsak az hagyattasson ki: utpote molitores, aut alii arendatores, melly az 1802- diki ideában úgy sem volt, azonnal meg fog szűnni az ellenkezés. — Mind ezen fejtegetésekre az Elölülő tsak azt mondotta, bogy a’ 8-dik §-ban azok fejeztetvén ki, kik az öszveírás alól kivétettek, mind azok, kik itt nem találtatnak mind személlyek mind vagyonokra nézve a’ portalis öszveíráshoz tartozandók, a’ 9-dik §-bnn tsak azok eránt, kik Királyi Városokban helyheztelett Curiákon laknak , lévén a’ Vármegye, és a’Város portáinak számlálására nézve az a’ megkülömbtíztetés, hogy ezek nem a’Városokhoz , hanem a’ Vármegyékhez ószve írandók. I)iaetalis conclusummá vált ez már 1802- ben, mellyel felforgatni nem kell , és nem kell olly kérdésekbe ereszkedni, mellyek már ezen Ország Gyűlésen is, az 1802-diki Ideában tsak némelly egyes pontok eránt lévén a’ Királyi Válasz útmutatása szerint kérdés, megállapittattak. — Az Abauj Vármegyei követ még azt a’ kérdést tette, hogy a? 16 Szepesi Városokat, mellyek sem nem Királyi Városok, sem a’ Vármegyéhez nem tartoznak , ki fogja öszveírni? — Ezeket az Elölülő a’ 10-dik §-han megérintetvén, a’ generális provisióban foglaltatni mondotta, mellyek eránt () Csász. Kir. Fó Herczegsége az Ország Nádor-Ispánya az öszveírás ideájához képpest való rendelést fog tenni, hogy külső, és Honnyi Conscriptorok által öszve irattassanak. — Ezek után az Elölülő kiküldöttséget nevezett,

necessitates saltim Comitatuum taxantur, Comitatus Arad Ablegatus penes identitatem Curialis Possessorii aquiescere nequiens, e §-pho Q.no e. haec saltim: utpote molitores aut alii Arendatores, quae in Idea Anni 1802 caeteroquin non continentur, exmitti svadebat, eo omnem sublatum iri sperans difficultatem. — Reddidit ad haec Praeses: in §-pho 8-vo eos enumerari, qui a Conscriptione exemti sunt, reliquos cunctos, tum respectu personarum, quum ratione facultatum portalem Conscriptionem ingredi debere; in §-pho 9-0 vero intuitu illorum, qui in L. R. Civitatibus reperibilibus Curiis degunt, eam respectu connumerationis fieri distinctionem, quod tales non ad Civitates, verum ad Comitatus conscribendi sint. — Haec caeteroquin jam anno 1802 in Diaetale abivisse Conclusum, ac ad ejusmodi quaestiones non esse regrediendum , epiae jam sub bis etiam Comitiis stabiliebantur, quum ea duntaxat quaestioni subjaceant, quae in B. Resolutione modificantur. — Ablegatus demum Comitatus Abaujvariensis, eam movit quaestionem: per quemnam 16 Oppida Scepusiensia, quae nec pro L. R. Civitatibus haberi possunt, nec ad Comitatus spectant, conscribenda sint? — Reddidit Praeses haec in §-pho 10-mo attingi, et in generali illa provisione contineri, juxta quam Sua Serenitas C. R. Archi-Dux Regni Palatinus, de iis per Domesticos et extraneos Conscriptores ad mentem I- deae Conscriptionis conscribendis congrua dispositura est. — Post haec Reputationem nominavit, hucdum terminata ad Exc. Proceres perlaturam, utpote: ex parte Tabulae Regiae: Ladislaum Szentkirályi Palatinalem Protonotarium, Josephum Kováts Assessorem; — ex parte Regnorum Croatiae; Josephum Kussevits Protonota-