1825-1827 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1927 / 167. ülés
718 SZÁZ HATVAN-HETEDIK ÜLÉS. a’ Házi pénz Tárnak Terhei jobban oszolnak, a’ Nép erre nézve kevesebb teher alatt van, es a’ rendszerig való adót könyebben fizetheti az adózó, minta’ melly Megyeben kevesebb Haszon bérlők vágynak. Azért az Arenda hasznátis vagy mind a’ két Cassákra kell öszveíratni, vagy egyre sem. kúlömben is a’nemtelen a’fejétől, és vagyonától fizetvén az adót, a’ mit a’ haszon bérlés által magának használ, az is tsak a’vagyonába me'gyen, mert ha a’ Paraszt pusztát arendál, több Marhát tart, nevelődik az értéke, ’s attul adózik, holott, éppen ez teszi az Arenda hasznát, ezt. tehát egészen elhalgattatni és tsak a’ személyt és vagyont említetni kívánta. — Abuj Vármegyének követ je az adónak eredetét tekintvén, melly abból jött, hogy a’Nemesség ncmelly Jószágait a’ Népnek szolgálataiért, ’s Jobbágyi kötelességekért adván, azzal az adó fizethete'sét eneed-7 D te ’s eszközölte. A’ Haszon bérbe adott Jószágok ez alatt soha sem értetődtek , tehát hogy az arenda hasznaira is adó vettetett, az Törvény nélkül esett, és azt a’ Megyék szokásainak külömbözése is bizonyítja, valamint tehát ez ne'melly Megyékben ususba jött, másokban nem , úgy betsuszhatik az is, hogy a’ Taxatio által megy a’ Rend szerint való adóra is, és bizonyos meghatározott summája támad a’ haszon bérbe adott Jószágoknak, menyi légyen az Arenda haszna , ennél fogva a’ Nemesi Jószágokra is által szivároghat a’ Teher, és minden esetre ezt úgy lehet tekinteni a’ Nemességre nézve, mint egy mediata adót, mert a’ haszon bért, terhelvén, kevesítti. — A’ Szabolts \ ármegyei követ tehát, mind ezen elő adattakhoz képpest, a’ czikkelyt, a’holmondódik: facultates suas, quibus caeteroquin lucrum arendae implexum ejt, így kívánta volna változalibi, ubi Arendatorum minor est numerus. — Hinc lucrum Arendae vel ad utramque, vel ad nullam conscribendum esset Cassam. — Caeteroquin ignobilis a capite et facultatibus contribuendo, quidquid ex Arenda lucri facit, facultatibus accedit. — Sic e. g. si Praedium in Arenda teneat, indubie quidem pluribus provisus erit pecoribus, ast ab his, qua facultatum Rubricam ingredientibus contribuit; — sed vero recte pecora haec lucrum A- rendae constituunt; quodsi igitur ab illo separatim contribueret, ab eodem objecto duplicem solveret Contributionem. — Hinc lucrum islhoc e Conscriptione prorsus exmitti, et personam duntaxat. et facultates memorari voluit • — Ablegatus Comitatus Abaujvarien. sis regrediendo ad genesim Contributionis, eam inde originem duxisse ajebat, quod Nobilitas pro praestandis per populum servitiis, et colonicalibus praestationibus partem bonorum cedendo Contributionis ab hac depensionem una et admiserit, et facilitaverit. Ast exarendata Bona ad eandem cathegoriam pertrahi nequeunt. Dum igitur etiam lucrum Arendae Contributione gravabatur, id praeter legem evenisse^ ipse discrepans eatenus inter Jurisdictiones usus dubitare non sinit. — Eadem interim, qua usus hic apud nonnullas Jurisdictiones invaluit, modalitate, taxatio etiam in ordinariam Contrihutionem degenerare, et haec per lucri ab exarendatis Bonis obvenientis determinationem tractu temporis ad ipsa Nobilitaria Bona derivari, et his inhaerere potest. Ipsa taxatio respectu Nobilitatis, etiamsi non immediate, mediate saltim Contributionis speciem prae se fert; quum Taxa ex usu fructu Nobilitarium Bonorum solvatur; Quantum vero Contributionis cum supputatione Taxae ejectari consveverit.—
