1825-1827 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 165. ülés
055 SESSIO CENTESIMA SEXAGESIMA QUINTA. (leseket, mcllyek a’ külömböző vélekedésekből kífejtődtenek simplificálni, és ugyan azután a’ dolgot votizatiora botsáttani méltóztasson. Ezen votizatiora nézve nem akarja ugyan a’ szálló követ az Elölülőnek bőltscsse'gét, és egyenes igazságát az eránt, bogy miben álljon a’ Többség? érdekelni, de fsak azért is, mivel némellyek kételkedés alá vették, adhatnak é votumot ? vagy sem? ne hogy kételkedhessenek, szükséges az említett specilicatioja a’ kérdéseknek. Mert meg lehet ugyan az, hogy egy vagy másik követ, valamelly dologra, melly a’ maga Vármegyéjét nem érdekli, ne votizáljon, de a’ melly dolog az egész Országra, és így minden Vármegyékre kiterjed, ahoz hozzá szóllni vélekedése szerint mindegyiknek követi kötelessége hozza magával. Egyébberánt a’ szálló követ sem ajánlhatott ugyan többet 4 milliónál, de a’ conclusum 4.0OO ezerben állapíttatván meg, azt nem akadályoztathatta, most pedig már az 17Q0/T-diki van meghatározva, és szinte ügy nem tehet ez ellen is, hanem, hogy abban meg nem egyezett, a’ Jegyző-Könyvbe iktattatni kérte, és ebben egyezett az Lgotsa Vármegyei követ is. Azon követek, kik a’ 4 millió mellett megállották érdekeltetvén a’ fellyebbi előadás által : nevezetesen a’ Trentsén Vármegyei követ azt nyilatkoztatta, hogy ő senkinek felelettel és legitimatioval nem tartozik, miokra való nézve maradott légyen meg a’ 4 millió ajánlás mellett. Abban pedig, hogy a’ tanátskozás után a’ kérdések simplificaltassanak, és a’ követek a’ szerint votizálni szoríttassanak, meg nem egyezett, mert ez a’ votumoknak sza. jici possit, quaestiones, velut semel ex differentibus opinionibus evolverint , simpliiieares et sic demum negotium votisationi substernere dignaretur. — helate ad postremam votisationem, se Praesidis quidem , in determinanda pluralitate, sapientiam et aequitatem venerari, quaestionis tamen simplificationem vel ideo necessariam sibi videri, siquidem Ablegatorum nonnulli recte in eo adhaeserint, num votum depromere possint? — Non ambigebat quidem, fas esse Ablegatis, in negotiis Committentes suos nullatenus ferientibus, nullum prorsus, si visum ita fuerit, depromere votum; ast sua in negotium, Regnum in concreto, consequenter omnes Jurisdictiones ex aequo feriente, quemlibet Ablegatorum voto suo ad Decisum concurrere teneri. Proloquens Ablegatus in simili versabatur casu; — nam sibi etiam plus, quam 4 milliones, offerre cautum fuit, Oblatione interim in 4,500 millibus per pluralitatis Conclusum stabilita, quo minus id fiat, impedire non potuit; — nunc jam Quantum plane Anni I79O/I se rursus invito, offerendum est, quod dum impedire aeque non posset, illud saltem, quod in illud non consenserit in Diario per expressum memorari petiit, atque in eandem Sententiam Ablegatus quoque concessit Comitatus Ugotsensis. Ii Ablegatorum, qui 4 millionum Oblato inhaeserant, seque per praememoratos Ablegatos subsumi observarunt, signanter: Comitatus Trenchin Ablegatus declaravit; se respectu qualiter enunciati voti praeter Committentes nemini responso et legitimatione teneri; — ad id vero, ut terminata consultatione quaestiones simplificentur, et Ablegati ad vota sua quaestionibus his accomodanda stringantur, nullatenus accedere, quum id votorum I64 *
