1825-1827 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1926 / 114. ülés

SZÁZ TIZEN -NÉGYED1K í LÉS.

Olvasta ezután , meg a’ Nádor Ispánéi ítéli» Mester az Izenetet tovább: Ad %-phum \-tum. Relate ad Nobiles kívánta volna az Elölülő , ha ezen 1 árg^an is könnyebben és rövidebben lehetett volna által menni, cs a’ Státusoknak kerületi megállapodásokat észrevételeivel nem tartoztatta volna, de mivel ettől függ, lesz e’ Országos öszveirás ? melly az Ország Rendéinek közönséges óhajtása, vagy sem? azért magát még egyszer kifejezte eránt a. — Sok oldalról lehet nézni a' dolgot, de akármelly óldalról tekinti, a’ maga vélekedésére mindenkor több több indíltó okokat talál. — Hanem itt tsak az Izenetnek nyomán maradván: ennek fő fundamentoma az, hogy nem akarnak a’ Státusok a’ 1-ae Q-dik Titul. és 1723.

6-dik Articulusnak magyarázatába e* reszkedni, mert ez az 1741 8-dik Articulus által tiltva vagyon. Ez eránt bizonyossan a’ Fő Rendek is egy vélekedésben vágynak, de a’ Státusok meszszebb viszik a’ dolgot, és ollyant kaptsolnak a’mondott törvényekhez, melly azoknak nem tárgya. Nem szükség ezen törvényeket magyarázni a’ végett, hogy a’ Jobbágy Telken lakó Nemes Ember tartozik e’ Adót fizetni ? vagy sem? midőn az részszerint a’ törvényekből kivilágosodik részszerint A- tyáink által már kimondattatott.— Nem megy viszsza az 1715 Esztendőt megelőző törvényekre, hanem tsak azon Epochától fogva, midőn az állandókatonaság, és ennek zsoldjára az Adó megállitta tott vi’sgálván, bizonyos, és 1811- ben is ügy nyilatkoztatták ki magokat az Ország Rendei,hogy azon fundus,melly a’ Portális katonaságnak tartására hajdan szolgált, rendeltetett 1715-ben az állandó Katonaságnak zsoldjára. Ugyan akkor volt szó az Országos öszveirásról az adónak egyerányos felosztására nézve, és ez eránt az 57-dik articulus

()

Lecto post modum 4-to Nuncii §pbo, qui incipit: Relate ad Nobiles, Praeses, etsi hanc quoque materiam paucis absolvi optasset, pro eo tamen ac persvasum teneret, anhelis Regnicolarum votis exoptatam Regnicolarem conscriptionem, a materia hujus dependere decisione , rem maturius expendendam consuit.— Multiplici quidem’eam spectari posse e visus puncto, e quocunque demum eam consideret, plura semper in sententiam suam sibi occurrere rationum momenta. — Etenim praecipuum Nuncii in eo cerni fundamentum, quod Status et Ordines obstante 8. I74I. se ad interpretationem Tituli Q. 1-ae et 6. 1Ö25. immittere nolint: sed vero, neque in Excelsorum Procerum id esse votis: ast. Status et Ordines talia etiam, quae eo non spectant, sub ictum dictae Legis pertrahere conantur; — ut enim cognosci queat, num Nobilis, Sessionem colonicali tenens titulo, contribuere teneatur ? re dudum auctoritate majorum decisa, in tanta legum claritate, interpretatione opus non est. Enimvero missis, quae annum 1713. praecesserant legibus, si ab epocha introductae regulatae militiae, destinataeque pro hujus stipendiis Contributionis, latae perlustrentur leges, manifestum evadit, Regni Status, (proutid, anno etiam 1811 declaraverant) fundum, e quo olim gentes Comitatuum intertenebantur, anno 1715. pro dote regulatae militiae stabiliter cessisse; — eodemque anno, quo repartitio Contributionis ex aequo institui valeat, per Articulum 57. Conscriptionem, juxta elaboratam eotum Ideam praesuscipiendam,fuisse ordinatam, eaque peracta, in asservato anno 1720 Palatinali concursu relatam ; quae tamen, quum vitio Conscriptorum, secundum diversa principia operantium, adeo manca fuerit, ut si pro