1825-1827 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 114. ülés
SESSIO CENTESIMA DECIMAQUARTA. 27 es a’ szerint a’ folytatandó Özsveirásnak ideája a’ 67-dik Articulusban megállíttatott. — 1729-dikben a’ kormány reszirul, még több hozzá adások kívántatván az öszveiráshoz, azokon nagyvetélkedések támadtak, de minden Felírásokban es nevezelessen az 1728. 30-dik Júliusi, es az 172Q. 30-dik Júliusiban, a’ Nemesi jussoknak, és a’ Fundusnak, bogy a’ Teher azon ne feküdjön, oltalmazása mellett, világosan kimondodott; hogy a’ más fundusán lakó Nemeseknek, a’ Jobbágy Teleknek haszon vételétől adóznia kell; mert ezt, a’ Felkelésnek még régibb kötelességén kívül századokbeli szokással erősített, és soha nem másított Törvényekben találták. — Bizonyos továbbá az is, hogy az 1715-dikben akár kész pénzben, akár termesztményekben elválalt adónak, minden Vármegye portái szerint egyarányossan kellettfelosztatni, akkor pedig még más Porták nem voltak, mint a’ mellyek 16^7-ben kidolgoztattak, és a’ mellyek szerint 1715-kig folyvást a’ Katonaság Zsoldja egy részben a’ Földes Urak erszényéből, más részben pedig a’ Portáktól fizettetett. — Már ha mindjárt igaz volna is, hogy az 1715., 1723. és 1729-diki öszveirás ideái sikereden maradtak, a’ mit mindazonáltal a’későbbi Ország Gyűlések Actái megczáfolnak, még is ellen mondhatatlanok az annak előtti Törvények, mellyek a’ Portákmegszámlásárólhozattak; megáll az utolsó Porták Öszveirása, mellybe minden Jobbágy Telken lakó Nemes bele foglaltatott; meg áll azon princípiuma az Ország Rendelnek, melly az 1715., 1723., 1729-diki Ország Gyűléseken elesmértetett, és az OrszágRendei állal az annakelőttiTörvények értelmében valosítatott is, a’ mellytűl immár elálni nem lehet, hogy a’Portalis funduson lakó Nemesek, a’ 67. continuari jussum. — Obmota demum in Comitiis anni 172Q ex parte Regiminis circa pignoratitios et inscriptionalititios possessores quaestione, diu disceptatum in hanc rem fuisse indubium licet sit, agnitum tamen postremo, signanter in submissis ddto 30-ae Juli 1723 et 50-ae Junii 1729. Repraesentationibus, salva ipsius fundi immunitate, Contributionem per Nobiles in alienis fundis residentes, a fructibus similium fundorum esse dependendam. Atque ab hac, saeculorum usu firmata obligatione, non obstante iis porro quoque incumbente insurgendi obligatione, ulla neque expost dispensabantur lege. — Indubium porro est, oblatam anno 1715 Contributionem a ratione portarum inter Comitatus fuisse subdividendam, ac quum inde ab anno 1647 nulla portarum intercessisset connumeratio, secundum hanc vero militum stipendia ad annum usque 1715 in parte e propria Dominorum Terrestrium penu, in alia a portis fuissent dependenda, suaptc novam conscriptionis ideam fuisse elaborandam, prout et conscriplio secundum hanc peragenda per art.-57. 1715 ordinabatur. — Jam posito, quod tamen subsequentium Comitiorum acta refellunt, ideas conscriptionum, annis 1715. 1723. et 1729. elaboratas, rogata licet lege lirmatas, in effectum non abivisse, manebunt tamen inconcussae, anteriores de portarum connumeratione sonantes leges, — subsistet postrema anni 1647 portarum ronnumeratio, quam omnes portales fundi per Nobiles tenti ingrediebantur: — atque adeo salvum manebit et illud sub Comitiis 1715. 1723. 1728. 1729- agnitum principium, quod in fundo portali residentes Nobiles cum injuria Contribuentium a Contributione immunitari nequeant; a quo quidem 7*
