1825-1827 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1926 / 122. ülés

228 SZÁZ HUSZON-KETTÖDIK ÜLÉS. lehcr, illy kemény zár alá senki a’sza­bad fundusát Nemtelen kezekre ezután botsátani nem fogja, e's minden Cu­­riális e's praedialis Fundusoknak meg szállítása, e's a’ népesittés, azzal pedigaz adó fundusnak nevelkedc'se jövendő­ben akadályoztatni fog. — De meg a’ mondott sark törvényeknek fejtegetése is tiltva lévén, a’ mennyire a’ javallat által azok magyaráztatni látszatnának, Committenseinek azt az meghagyását jelentette ki, hogy ebbe meg ne egyez­zen, és mind azon viszsza éléseket, mel­­lyek a’ sarkalatos törvényeknek ellené­re, a’közbe jött Felsőbb Rendelések ut­­tyán, a’ .Nemeseknek adó alá vettetésekre nézve más Vármegyékben közbe jöttek volna, egyene&sen minden kötelező ’s törvényes erő nélkül valóknak kijelentse, mellyeket a’ Jegyző-Könyvbe is iktat­­tatnikért. -- Hasonló módon nem egyez­tek meg a’ kérdés alatt lévő egyeztetés módnak javallatában az egyik Abaój, .Szepcs, Gömör, Bihar Vármegyei kö­vetek, az Izenelhez azonképpen, a’ mint legelőször felhozattatott, tovább is inkább ragaszkodván , mert tsak ab­ból is, bogy ezen javallat annyifelé vo­­nattalhatik, látszik, hogy’ nem elegendő világos és ellenkezésekre adván alkal­matosságot . magában is ellenkezik. — De mire is vezet egyébbre, mint arra, a’ mit a’ Fő Rendek akarnak. JMert mi­dőn azt mondja, hogy az 1715. 8-dik articulusból az adó fundust fenn kell tartani jövendőre tsonkithntallan álla­potban , erre az le'szen a’ felelet, hogy ha szükséges,és meglehet ez jövendőre, azon Jobbágy Telkekre nézve is, mel­­lyck jelenvalóban Nemes kezeken vágy­nak szükséges, és meglehet ez, mert ellennünk vágynak a’ 18. és 62. 1723. articulusok, mell veknek erejével vala­mint a’puszta Telkek eránt eltávoztunk princípiumunktól, úgy e’részben is fegy­ver ez a’Fő Rendek kívánsága mellett, tributionis nequiret, liberum suum fundum non facile quisquam ignobili cedere volet contribuenti, eoque im­­populatio Curialium, praedialiumque fundorum, atque adeo incrementum etiam impediretur fundi Contributio­­nalis. — In quantum demum funda­mentalium legum ipsa adeo vetitafo­­ret interpretatio, quaestionatum vero projectum legum harum quandam redoleret interpretationem , hinc jussu Committentium ei suum negando as­sensum , una omnes, qui respectu Con­tributionis Nobilium, in aliis Comita­tibus invaluerant, fundamentalibus le­gibus adversos abusus, pro omni le­gali et obligativa vi destitutis conside­rari, et factam catenus declarationem, ductu Instructionis suae Diario quoque inseri voluit. — Non absimiliter Co­mitatuum etiam Szepes , Gömör et Bi­bar Ablegati, nec non Abaujvariensi­­um alter, in quaestione vertenti ad­versabantur conciliationis projecto, Nuncioque velut prius concinnatum fuit, porro adhaeserant j hoc ipsum , quod projecti illius intuitu opiniones differant, sufficienti in id argumento deservire dicentes, quod non satis cla­rum sit, contradictionibusque ansam suppeditando, sibimet minus constet. Alioquin eo Excelsorum Procerum ob­secundaretur sententia. Dum enim statuitur, a fundo Contributionis ad mentem articuli 8-vi 1715. in futurum nihil esse avellendum, responderi pos­set eodem, quo id in futurum neces­sarium reputatur motivo, Sessiones etiam prae manibus Nobilium actu existentes ab eodem fundo non esse avellendas, idque eo minus, quod id ipsum per articulum 18. et 62. 1723. ductu quorum respectu desertarum Sessionum a principio jam recessum est, indigitari videatur, atque adeo Excelsis Proceribus arma per nos ipsos

Next

/
Oldalképek
Tartalom