1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1926 / 63. ülés - 1926 / 64. ülés

78 kérdést teszi ^ erbotzi: Téliét - é a természetes Jussokban gjilnst tenni? ezekhez számlálván azt is, hogy a Gyermeket az Atya nevelhesse, és azt állíttya meg, hogy különös esetekben fontos okokra nézve lehet, azt a’ pél­dát adván reá, hogy a’ Ilahlót, és az éjjeli Tolvajt szabad megölni, ennél mennyivel kevesebb megszorítása a Természetes Jussoknak az, hogy az Atya ha a’ Fiát Evangelicus Iskolákban, vagy Evangelicus I anito áltál ne\él­tetni akarja, engedelemért az Lralko­­dóhoz folyamodjon. — A’ 105. 1723. is hasonló megszorítást mutat, abból tehát nem lehet azt a’ következést ki­hozni, hogy szabad a’ Catholicus A- lyáknak Evangelicus Nevelőket tarta­ni. Hogy a’ 15. és 67. Articulusok ál­tal I79f az Országnak tulajdoníttatott a Nevelés dolgában Kiküldöttséget ren­delni; Így de ott van: salvis Juribus Regiis. —* Az 7. 1548. és 19* 1550. Articulusokban is Eő Felségét kérték az Ország Rendei a’ Tudományoknak elősegéllése végett. A' 74. 17)5. Arti­­culusban pedig minden Tudományos Intézetekben, Convictusokban , Colle­­giumokban, a* legfőbb felvigyázó» és vi'sgálás, a* Királynak Apostoli Tiszti­hez képest fenntartva vagyon, tehát mindenkor a’ Fejedelem Jussa volt a’ Nevelésre ügyelni — Minél fogva a’ Kalotsai Fő Káptalan Követje igazsá­gosnak, és igen elválalhalónak találta a Fő Kendek javallatját, minekutánna az Educatorok és Informátorok között külömbség tétettetik, és azon Princí­piumok szerint, mellyck ezen válto­zást magokkal hozták, tudniillik hogy a’ Státusoknak értelmek is nem ollyan Nevelőkről vagyon, a’ kik a’ Növen­dékekkel szüntelen eggyütt lakni és lenni szoktak, az illyenek eránt is pe­dig megtagadást tenni a' Fő Rendek nem akarnak 3 hanem tsak Eő Felsé­gének engedehnét hozzá szükségesnek kiw.nnyák, a megeggyesűlést nagyon HATVAN NE stingvere in particularibus casibus, et ex gravibus motivis, e. g. ut praedo possit occidi, vel lur nocturnus; — hac minorem inierim eam esse Juri­um Naturalium restrictionem, qua Pa­rens filium in Scholis Evangelicis, vel per Informatorem Evangelicum eru­dire cupiens, eo inviatur, ut praevie pro indultu ad Imperantem recurrat. — Articulum 105.1723. simile saltem coarctationis sistere exemplum, qui igitur pro fundamento liberi Informa­torum delectus, perinde deservire ne­quit. — Per Art. vero 15. et 67. 179^. Regno attributae quoad exmissionem Litterariae Deputalionis, facultati, ad­jectam esse clausulam : „salvis Juri• bus Regiis” — Articulos demum 7. 1548 — 5 — 19. 1550. positas saltem intuitu promovendae Scientiarum cul­turae preces referre; — Articulo tan­dem 7 4- 17 15. Jus Supremae Inspe­ctionis, in cuncta Instituta Litteraria, Convictus et Collegia, Suae Majestati per expressum addictum haberi. Ex quibus ubertim palet, rem coordinan­­dae educationis, in Aposlolico hoc. Re­gno, ad reservata Principis Jura fuis­se relatam. — In horum nexu, Able­gatus Metropolitani Capituli Colocen­­sis, projectum Excelsorum Procerum, justum non minus, ac acceptabile es­se censebat, quum facta Educatores infer, et Informatores distinctione, re­flexe ad Principia, quibus modificatio haec innititur, inter ulramque Tabu­lam, exigua intercedat differentia, in quantum nec Statuum mens eo tende­ret, ut lateri Alumnorum adhaesuri Evangelici Educatores admittantur, Excelsi vero Proceres, nec hos qui­dem penitus difficultarent, verum in occursuris casibus, annutum Suae Ma­jestatis expetendum censeant. — Ab­legati Comitatuum Comaromiensis et Krassoviensis, in Praesidis conceden­tes Sententiam, postquam Sua Maje­stas ad id peculiariter advertere neces-IJEDIK ÜLÉS.

Next

/
Oldalképek
Tartalom