1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 63. ülés - 1926 / 64. ülés
78 kérdést teszi ^ erbotzi: Téliét - é a természetes Jussokban gjilnst tenni? ezekhez számlálván azt is, hogy a Gyermeket az Atya nevelhesse, és azt állíttya meg, hogy különös esetekben fontos okokra nézve lehet, azt a’ példát adván reá, hogy a’ Ilahlót, és az éjjeli Tolvajt szabad megölni, ennél mennyivel kevesebb megszorítása a Természetes Jussoknak az, hogy az Atya ha a’ Fiát Evangelicus Iskolákban, vagy Evangelicus I anito áltál ne\éltetni akarja, engedelemért az Lralkodóhoz folyamodjon. — A’ 105. 1723. is hasonló megszorítást mutat, abból tehát nem lehet azt a’ következést kihozni, hogy szabad a’ Catholicus A- lyáknak Evangelicus Nevelőket tartani. Hogy a’ 15. és 67. Articulusok által I79f az Országnak tulajdoníttatott a Nevelés dolgában Kiküldöttséget rendelni; Így de ott van: salvis Juribus Regiis. —* Az 7. 1548. és 19* 1550. Articulusokban is Eő Felségét kérték az Ország Rendei a’ Tudományoknak elősegéllése végett. A' 74. 17)5. Articulusban pedig minden Tudományos Intézetekben, Convictusokban , Collegiumokban, a* legfőbb felvigyázó» és vi'sgálás, a* Királynak Apostoli Tisztihez képest fenntartva vagyon, tehát mindenkor a’ Fejedelem Jussa volt a’ Nevelésre ügyelni — Minél fogva a’ Kalotsai Fő Káptalan Követje igazságosnak, és igen elválalhalónak találta a Fő Kendek javallatját, minekutánna az Educatorok és Informátorok között külömbség tétettetik, és azon Princípiumok szerint, mellyck ezen változást magokkal hozták, tudniillik hogy a’ Státusoknak értelmek is nem ollyan Nevelőkről vagyon, a’ kik a’ Növendékekkel szüntelen eggyütt lakni és lenni szoktak, az illyenek eránt is pedig megtagadást tenni a' Fő Rendek nem akarnak 3 hanem tsak Eő Felségének engedehnét hozzá szükségesnek kiw.nnyák, a megeggyesűlést nagyon HATVAN NE stingvere in particularibus casibus, et ex gravibus motivis, e. g. ut praedo possit occidi, vel lur nocturnus; — hac minorem inierim eam esse Jurium Naturalium restrictionem, qua Parens filium in Scholis Evangelicis, vel per Informatorem Evangelicum erudire cupiens, eo inviatur, ut praevie pro indultu ad Imperantem recurrat. — Articulum 105.1723. simile saltem coarctationis sistere exemplum, qui igitur pro fundamento liberi Informatorum delectus, perinde deservire nequit. — Per Art. vero 15. et 67. 179^. Regno attributae quoad exmissionem Litterariae Deputalionis, facultati, adjectam esse clausulam : „salvis Juri• bus Regiis” — Articulos demum 7. 1548 — 5 — 19. 1550. positas saltem intuitu promovendae Scientiarum culturae preces referre; — Articulo tandem 7 4- 17 15. Jus Supremae Inspectionis, in cuncta Instituta Litteraria, Convictus et Collegia, Suae Majestati per expressum addictum haberi. Ex quibus ubertim palet, rem coordinandae educationis, in Aposlolico hoc. Regno, ad reservata Principis Jura fuisse relatam. — In horum nexu, Ablegatus Metropolitani Capituli Colocensis, projectum Excelsorum Procerum, justum non minus, ac acceptabile esse censebat, quum facta Educatores infer, et Informatores distinctione, reflexe ad Principia, quibus modificatio haec innititur, inter ulramque Tabulam, exigua intercedat differentia, in quantum nec Statuum mens eo tenderet, ut lateri Alumnorum adhaesuri Evangelici Educatores admittantur, Excelsi vero Proceres, nec hos quidem penitus difficultarent, verum in occursuris casibus, annutum Suae Majestatis expetendum censeant. — Ablegati Comitatuum Comaromiensis et Krassoviensis, in Praesidis concedentes Sententiam, postquam Sua Majestas ad id peculiariter advertere neces-IJEDIK ÜLÉS.
