1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1926 / 63. ülés - 1926 / 64. ülés

HATVAN NEGYEDIK ÜLÉS.

gedve a kimenetel; ne hogy kimaradván azon szavatska, ezen szabadságból kizárattassanak, a’ Czikkelynek e’ részben változtatását javasolta,’s írásba is tévén, elolvasta. — Melly az itt fenn forgó Traclatusnak során már kívül lévén, el nem fogadtatott.

Ellenben Trcnchin , Bars , Somogy, és több Vármegyéknek Követ jel a : cumprimis megtartása mellett szóltak; mert ámbár írott Törvény nem volt a Római Calholirusoknak ebbéli szabadságokra, de világosan tiltva sem volt, sót azon Természetes Jus magát tökéletesíteni, a’ Római Catholicusok mellett is áll. Azonban látni a’ Fó Rendek észrevételéből, hogy a’ Római Catholicusokatel akarják tiltani a’ kimeneteltől, ez ellen pedig törekedni kell, mert a’ Catholicusoknak tudósságok is nem egyedül abból áll, hogy a' Theologiát, és a' Catechismust tudják , hanem hogy a fellyebb való világi mind Theoretica, mind Practica Tudományokban jártossak , és tökélletesek légyenek, és hogy az Evangelicusoktól az csméretekben és Tudományokban hátra ne maradjanak. Már pedig ezen helyheztelésben tiltva marad reájuk nézve, ha azon szó: cumprimis ki hagyattalik, és ha most nintsen is, de jövendőié gondoskodni kell, hogy ezen alkalmatosságból el ne áltathasson. — Nem eszközli ezen szavatska azt, mintha a Catholicusok részekről is egy forma előkellő panasz terjesztetne, hanem vigyázólag, hogy rájok nézve ki záró következés ne huzattathasson, tsak emlékeztelésképpen ezen természetes Jussokat fenn tartottnak jelenteni akarják, mert ha kereskedésnek, és mesterségeknek kedvéért meg engedtetik a’ ki menetel, mennyivel inkább, a’ fellyebb való 1 udományoknak , és esméreteknek meg szerzéséért.

Az Elölülő mind ezekkel arra meg felelve nem lenni válaszolt, miért kel-74

modo 26. 1790. admissus exstitisset, ne illa exmissa, hi libertate exteras A- cademias adeundi priventur; §-phum hac in parte modificandum censebat, scriptoque comprehensum modifi cationis projectum praelegit, quod quum sphaeram moderni Tractatus excessisset, adoptatum non est.

Comitatuum Trenchin, Bars, Sümegh, et aliorum complurium Ablegati retentionem voculae: cumprimis propugnabant ; — quemadmodum enim nulla exstat lex, quae Romano Catholicis exitum directe admittit, ita neque exstat talis, quae illos ab exitu arceret, in hoc rei situ connatum Jus se perficiendi pro illis militat, quum interim e Nuncio Excelsorum Procerum, intentio Romano Catholicos ab exitu arcendi haud obscure appareat, huicque vel ideo obviandum sit, quod eruditio etiam apud Romano Catholicos sola Theologiae, aut Catechismi cognitione neutiquam absolvatur, eoque adnitendum sit, ut in sublimioribus quoque profanis scientiis, illum assequantur culturae gradum, in quo per Evangelicos superari nequeant; — exmissa vero vocula: cumprimis occasione hac se perficiendi orbarentur; ex eo, licet de praesenti adhuc exitus iis praeclusus nondum foret, multum tamen interessé ne id in futurum etiam eveniat, ac ideo vocula etiam haec retineatur, non eo quidem scopo, ut Gravamen ex parte quoque Catholicorum substerni censeatur, verum in vicem Cautelae pro sustentando connato illorum Jure. — Quod si enim Commercii et Opificii gratia exitus admittitur; quanto magis admittendus veniet comparandarum sublimiorum notitiarum et scientiarum gratia.

Reposuit ad haec Praeses: ex hactenus adductis, pervideri nondum pos-