1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1926 / 60. ülés

HATVANODIK ÜLÉS. Arliculusbanis el kellett volna az döb­beni Törvényeknek világosan töröltet­ni. Kiilömben azt lehet belőle kihoz­ni, hogy valamint Törvény szerint az egész Magyar Katonaságnak, úgy a* deines Felkelő-seregnek is Fő Kapitán­nyá; _ melly ékhez a’Pest Vármegyei Követ még azt adta, hogy éppen 1715- dik Esztendőben állíttatván fel az Álló Katonaság, ezt meg kell kűlömböztet­­ni az annakelőlte volt Magyar Katona­ságtól, a’ melly eránt az 1. 155 5. Ar­ticulus a’ Nádor Ispánynak íó hal ha­tóságát rendeli, illy régi intézet a Ha­tár-őrző Katonaság is, melly, hogy hajdan is a* Nádor Ispanynak volt alá­­ja vetve lót8-dik Esztendóbéli 5. 4. 6. 22. c's több Articulusokból olvassuk, mellyek után ezen Katonaságnak most is magyar Törvény szeréül kellene kor­mán) oztatni, azért az 1. 1555. arlicu­­lust igen is ide alkalmazlalhatonak len­ni vélte, és a’ Statusok is a' mellett maradtak. Ez alkalmatossággal a Hor­váth Országi Ítélő Mester az 1. 1555. Articulust, a’ Nádor Ispánynak a’ Ma­gyar Ország határiban lévő Ha ár-őrző Katonaságra, igen is jól alkalmaztat­hatnak lenni mondotta, de a* mi a’ Dalmatia, Horváth, és Tóth Orszá­gok szélén lévő Határ-őrző seregeket illeti, azokat a mondott Országok lián­juknak; a’ Nemzet eredetitől fogva fenn­álló t és a* Dráva vizétől, egész az Adiiaticum Tengerig kiterjedő hatha­tósága alá tartozandókuak lenni állí­totta, mert a’ ll. 1608.„ante Cor. 27. 16OQ. és a’7-dik Diplomádra Conditio 1059, minden Hadi T sztségeket, Prae­feci usokat a* mondott Országokban a’ Bántól függőknek rendelik, sótt a’Ná­­dor Ispányi, és Báni hatalmat kiterje­désekre nézve megkülömböztetik; az 114. 1715. 47. 50. 1741. Articulusok­­ban is az előbbi Törvények megerő­­sn let v én, semmi históriai ok nem mu­­taflalhalik, hogy a' Dalmatia, Hói­vá,h. és Tóth Országi Halár-katona. rum in desideratum scopum qmdquam confert. — Lt interim memorata re­strictio, e citato Articulo deduci pos­sit, in eodem < innes priores, .hoc in merito latas leges, clare abrogari opor­tuisset, quod quum factum non sit, suapte inferri debet, Palatinum, quem­admodum ex mente legum, minis Hungaricae, ita et signanter lnsurre­­ctionalis Militiae, Generalem esse Ga­­pitaneurn. — Adjecit his Ablegatus Comitatus Pestiensis, stabilem Mili­tiam, recte Anno i 715. erectam’* ac ideo a praeexistente ante illarn Natio­­rtali Militia , quam Art. l: 1555. Pa­­latinojsuhordinat, distingvendam esse, et ad hunc oh olim pertinuisse etiam Militiam Confmiariarn, quam aeque Palatino fuisse subjectam , perhibent Anni 1618. Art. 5. 4. 6. 22. et com­plures alii, quorum ductu, Militia haec nunc quoque juxta ‘ leges Hungarieas foret gubernanda; ac ideo Aiticulum etiam 1 : 1555. omnino hanc in rem arromode provocari cernebat ; — in cujus Sententiam et SS. et OO. con­cesserunt. — Occasioned hac, Proto­­notarius Regni Croaiiae, 1-urn Anni 1555. Articulum, ad conciliandam Palatino, intuitu Confiniariae, in limi­tibus Hungáriáé existentis Miliiiae acti­vitatem, accomode omnino applicati ajebat; Confmiariarn interim, in limi­tibus Regnorum Dalmatie, Croaiiae et Mavouiae existentem Militiam, Bani dictorum Ilegnorum , ah origine Gen­tis praevigenli, et a fluvio Dravo, us­que Mare Adriaticum protensae Juris­dictioni subjacere. Ductu enim Art. 11: 1608 a. c. — 27: IÖ09 — septi­mae item Diplomaticae Conditionis An­ni 1659. cuncta Officia Militaria, ac Praefecturae, in dictis Regnis a Bano dependent, imo relate ad extensionem, activitatem Palatinalem, ah activitate Bani distinquunt ; quum vero priori­bus legibus, per Art. 1 14: 1715 — ll: item et 50: 1741. confirmatis, nullum

Next

/
Oldalképek
Tartalom