1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 111. ülés
SESSIO CENTESIMA UNDECIMA, sara, mellynek szintúgy rcndszerinvalt) Fundualis könyvei vannak es voltak, több számú szántó földek voltak felírva, mint két három egész kissebb Vármegyékre; illy sikereden intézetet tehát például venni, és a’Törvényes Jussok ellen szokásbéli erővel fel ruházni nem lehet. Azért mindnyájan a’ Városi Követek a’ Királyi Rendelés mellett megállani, és e’ részben a’ kerületi Izenet javallatját változtattatni kívánták. Ezen okoskodásaikat a’ Városi Követeknek helyeseknek, ellenben a’kérdést ollyannak találta az Elölülő, melly nem érdemli, hogy az ellenkezés által a’ dologban hátramaradást okozzon Illő is ezen nagy tekéntetú Országos Testhez, az, hogy a’ 4-dik Státust is megtartsa az ő Igazában, és nem tsak ne szorítsa, de bizodalmatlanságra se adion alkalmatosságot. . Kettő leginkább az Izenetnek ellenkező argumentuma 1.) az 1715-diki példa 2.) hogy Nemesek is Lirnak a’ Városokon. — A’ mi ezt illeti, midőn nem a’ személlyes ki osztásáról az adónak, hanem a’ basissárül van a’ Szó, akkor a’ Városbélieknek nem lehet külömb interresséje a’ Nemesekéktűl, ebből a’ tekéntetbül tehát nem sziikségcs a’Vármégyebélieknek befolyása a’ A árosok öszveirásában. De azért sem szükséges, mert sehol sints az Adónak Tárgya nagyobb evidentiában mint a’ Városokban, a’ hol minden fundus felvagyon mérve, és rendszerint való Fundualis könyv vitettetik. — Az elsőre nézve pedig igaz az , hogy az 1715-diki Idea szerint,) való öszve Írásban nagy hibák voltak;? és pedig legnagyobb volt az, bogy éppen a’ Városok birtok ja iknak evidentiája ellen voltak terhelve. Ez pedig nem a’ Városok hibája volt, annak tehát következéseivel most sem ér* bros habuit, longe plures agri conscripti fuerint, quam in tribus minoribus Comitatibus, opus itaque tam imperfectum ac inefficax ad evertenda Civitatum Jura nec in exemplum quidem , minus vero in alicujus usus argumentum adferri valeat. — Hinc Civitatum Nuncii unanimi voto Clemen* tissimae Resolutioni Regiae insistentes , in hujus sensum circulare Nuncii projectum alterandum desiderarunt. — Ilaec omnia apposite dicta, imo et ipsam subversantem quaestionem talem esse recognovit Praeses, ut non putet operae pretium futurum, eam contrario sensu morari velle;Digni tati tam conspicui Legislativi Corporis convenientissimum esse innuens quartietiam Status Regni Jura conservare , et non modo omnem horum restrictionem sed et quodcunque diffidentiae argumentum sollicite vitare, imprimis quod duo duntaxat Argumenta Civitatibus opponi valeant, primum est exemplum Anni 1715. alterum est Nobilium quoque in Civitatibus possessorium.— Sed posterius hoc motívum — hoc ipso, quod non de individuali Contributionis adrepartitione, sed duntaxat de Rasi illius agendum sit, hacque in parte Civi tastes alios fines ac ipsi gremiales Nobiles habere nequeant, —influxum Comitatuum omnino necessarium futurum, hoc minus evincendo est, quod Contributionis meritum evidentius nullibi ac m Civitalibustraetetur. ubi fundus praevia Geometrica dimensione in funduales Libros relatus est. — Relate vero ad primum motívum verum omnino est—Conscriptionem Anni 1715. multis obnoxiam fuisse erroribus, et gra-vissime in eo recte tunc erratum fuis. se, quod in tanta Civilium Fundörutn Constitutivi evidentia in specie Citita- 156 * 615
