1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 106. ülés
SESSIO CENTESIMA SEXTA. 585 czegseget sem lehel illendően újra e’ dolog eránt emlékeztetni, mert a’ mint a’ Bars Vármegyei követ mondja, minden vi’sgálat Actái béküldettek a’ Vármegye túl Ö Csász. Kir. Fö Herczegségének , es pártfogása megkerettetett. Nem véttenenk e’némünéműképpen az illendőség ellen, ha ezek így leven, a’ Státusok meg is emlékeztetnék, és minckutánna már a’ 04-dik l lésben megígérte, hogy vévén a’ bővebb dátumokat, minden szükséges rendeléseket a’ panasz megigazíttására meg fog tenni, nem de nem kételkedésnek kijelentése volna e’az, hogy újjonnan emlékeztettetik, azért tovább is tsak azt javasolta. bogy most a’ dolog itten egészen elmelloztessen, és várattasson el Ö Csász. Kir. Fő Herczegsége által a’ dologban tett rendeléseinek kimenetele. — Mindazonáltal a’ Státusoknak Többsége oda hajlott, hogy az Actákat ugyan most felolvasni nem szükséges, de még is O Csász. Kir. Fő Herczegségének éppen azon határ nélkül való bizodalomnál fogva, mellyel az Ország Rendéi ó Herczegsége eránt viseltetnek, tétessen a’ dolog felül újjonnan jelentés kikűldöttség által. — És ezen a’ Bars Vármegyei követ is megnyugodott, reinénlvén, hogy meglévén már O Csász. Kir. Fő Herczegségének ezen vi’sgálatnak Irományai, a’ megújjíttandó jelentése mellett a’ Státusok Táblájának, olly intézeteket tenni mélfóztatik, hogy Megyéjének orvoslás szereztetni fog. A’ menyire mindazonáltal, talám nem minden Acták, mellyek a’ vi’sgálathoz tartoznak, nevezetessen a’ Fő Jspánynak tulajdon Levelei, küldettek volna meg a’ Vármegye által Ő Csász. Kir. Fő Herczegségének; sőtt a’ mennyire hallásbúi tudja, hogy az utóbb, Majus Holnapban tartott Vármegye Gyűlésbúi, még némclly Irományoké’ Tárgyban a’ követeknek küldettetni Jegyző Könyv 11-dik Darab. Sed nec Suam Serenitatem Caesareo Regiam ejus intuitu citra inconvenientiae notam altera etiam vice reflecti posse, eo demonstravit, quod Sua Se-, cenitas Caesareo Regia, ut ex Nuncii declaratione patet, universa acta per Cottum exhibita, jam receperit, — et Sessione adhuc 34. SS. et OO. de faciendis, ut primum uberiora acta sibi reddita fuerint, congruis dispositionibus certos reddiderit; in hoc autem situ reiterativa sollicitatio non possit cum convenientia satis componi. — Hinc porro quoque meritum hoc praetermittendum, et ab eventu dispositionum per Suam Serenitatem Caesareo Regiam factarum, praestolandum urgebat; — pluralitati tamen SS. et OO. ita visum fuit, ut lectione actorum hac vice praetermissa, meritum hoc Suae Serenitati Caesareo Regiae motive illimitatae SS. et OO. in Suam Serenitatem fiduciae per exmittendam Deputationen! novitus insinuetur. In hoc concluso Nuncius etiam Comitatus Barsicnsis conquievit, spe firma ductus futurum, quod Sua Serenitas Caesareo Regia praehabitis jam actis, erga novam SS. et OO. insinuationem congrue e re Committentium suorum disponere dignabitur , in quantum tamen omnia investigationalia acta, et in specie propriae Supremi Comitis Litterae, Suae Serenitati Caesareo Regiae omnes exhibitae nondum essent, praeterea, e postrema Coitus Congregatione mense Majo celebrata, alia insuper acta meritum hoc respicientia sibi communicanda esse audiret, haec omnia Suae- - . t -Serenitati Caesareo Regiae continuative exhibendi; ita et pro casu hac vice minus impetrandae medelae, meritum hoc cum universis actis in forma gravaminis in Comitiis proponendi facultatem sibi per expressum reservavit, et hoc ipsum Diario inseri petiit. I47
