1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 106. ülés
585 SESSIO CENTESIMA SEXTA. Vármegyei követek, is megnyugodtak, tsak azt találták a’ rend ellen, hogy Ö Csász. Kir. Fő Herczegségének, e’ szerint ajánltatni fog olly dolog, mellyet meg a’ Státusok sem tudnak tökélletesen miben vagyon ? azért minden esetben a’ vi’sgálodás Actáinak, a’ kerületi l lésekben való felolvastatását szükségesnek találták. Anaúj, Szabolts, Göinör és ismét Borsod Vármegyéknek követjei vitatták tovább is azon Actáknak felolvasását, nem azért, hogy az Ország Gyűlés Birája legyen a’ dolognak, hanem mivel Bars Várrüegye azokat a’ követje által Ország Gyűlés elejbe terjesztette, és az Ország Gyűlés meg nem tagadhatja egy Törvényhatóságnak, hogy meg ne nézze mi a’ panasz ? minő környülállásokkal próbákkal támasztatik? midőn panaszolkodó privata Famíliákat is kiszokott lialgatni. — A’Történetek szülik a’ Törvényt, sok illy egyes Tettek miatt, hogy utóbb elhárittassanak, találunk Törvény könyvünkben hozott Törvényeket, ügy a’ Fő Ispányi hatalom határozásáról is a’ már előadattakon kívül a’ 66. 1548. Articulus és több Törvények is vannak, mellyekre mind a’ történetek adtak alkalmatosságot. Akár tehát a’ végett, hogy szükséges e’? és minő ? orvoslás, akár pedig annak megítélésére, hogy kell e’ űj Törvényt hozni? nem lehet elmellőzni az Aclák olvasását; a’ nélkül is, hogy bíróiképpen itten inte'ztetne a’ panasz. Első alkalmatossággal tsak az volt a’ Státusok czélja, hogy Ő Csász. Kir. Fő llerczegségének pártfogása ke'rettessen, de már most, ha a’ dolgot űjjonnan ajánlani akarjuk, szükséges tudnunk, mi történt az olta a’ dologban? és mit kell terjeszteni az űjjabb ajánlásban már pedig ha fel nem olvastatnak az Nuncii, id unum tantum recto ordini adversum futurum statuentes, quod taliter factum quodpiam Suae Serenitati Caesareo Regiae recomendandum sit, cujus realitatem, et caetera adjuncta nec ipsi quidem SS. et OO. plene perspecta habent; — et ideo pro omni casu investigationalia acta in Circularibus Sessionibus legenda esse arbitrabantur. Abaujvariensis, Szaboltsiensis, Go* möriensis, et rursum Borsodiensis Comitatuum Ablegati porro etiam investigationalium actorum lectionem urserunt, non tam ideo, ut meritum isthoc Judicialiter superetur, sed quod Cottus Barsiensis illud per Nuncios suos in Comitiis proposuerit, dumque gravamina per privatas familias proposita audiuntur, id ipsum legali Jurisdictioni negari non possit, — sed videri debeat quid proponatur? et qualibusnam documentis fulciatur propositio? — Eventus rerum generant leges, Tabulae quoque legum Patriarum documento sunt, plurimas illarum ex oportunitate speciiicorum casuum rogatas fuisse; — sic in specie ad definiendam Supremorum Comitum officii authoritatein praeter praerecensilas leges articulus etiam 66. 1548. et alii praesto sunt, qui originem suam singillativis tantum casibus debent, ad cognoscendum itaque an aliqua, et quae medela ferri valeat? et an non condenda plane nova lege subveniendum sit? investigationalia acta citra tamen judiciariam eorum disquisitionem necessario perlegenda esse statuebant, eo quidem a fortiori, quod occasione primae insinuationis ea solum fuerit SS. et OO. intentio, ut negotium hoc Suae Serenitatis Caesareo Regiae patrocinio commendetur; dum interim SS. et OO. vices suas reiterative inter- I46*
