1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1926 / 100. ülés

. , SZÁZADIK 5^2 az idő közbéli Porfák igazit fásának ut­­ja e| ne záraltasson, a’ positivumha e<ik az értéléin, az egész szakasz kezd­vén: reliqua operati etc. egész addig: definire volunt, kihagyaltatott, és he- J\é)>e tétetett: in pertractationem su­mere volunt, és a’ ni el ly helyen pedig clubi) vagyon: in pertractationem su­mere, ac. ott kimarad. — A’ Sopron Vármegyei követ azzal, hogy tsupán tsak elzárva ne légyen az időkozbcli Porták rnegigazittása, meg nem elé­gedvén, hanem az ahhéli kívánsága mellett, hogy akár jön? akár nem? és akár minő? Királyi Válasz az Or­szágos öszve írás eránt, azon megiga­­zittás positive elhatároztasson, tovább is megmaradván, ezt is a’ Jegyző- Könyvbe írattatni kérte. A’következő 7-dik: Benignam Suae Majefiatis. — 8-dik: Quantum verő. — Q-dik: Dum porro czikkelyekben semmi észrevétel nem volt. A’ 10-dik Czikkelyben: Clementis­­sima Suae Majefiatis, a’ Borsod Vár­megyei követ az eránt, hogy 0 Felsé­ge megengedvén az Articulusoknak Ma­gyar nyelven való létét is olly formán, hogy a’ Deák légyen az eredeti Textus, a’ Magyar pedig tsak fordíttás, Com­­mittenseinek abbéli megbatározott kí­vánságokat jelentette, bogy az alko­tandó Törvények és Articulusok erede­tiképpen Magyar nyelven legyenek. Mert más Aemzetek, és Országai is O Felségének a’ magok nyelvén kapják Törvényeiket , Magyar Országban is tehát ugyan azt kivánni lehet., és ezen kívánságát a’ Jegyző Könyvbe is ik(al­tatni kérte. — Melléje állottak ezen kí­vánságnak a’ Vass, Abaúj, Cngh, és Gömör Vármegyei követek, utasíttá­­sa,k azt. tartván, hogy nem tsak a’ Deák? hanem a’Magyar is authenticus, nem pedig puszta fordíttás legyen. — De a' Csanád, Szcpes, Heves, és ezekkel f LÉS. rum rectification! via non praecluda­tur, evadit sensus positivus; ideo totus §pbi contextus incipiendo a verbis: re­liqua operati etc. usque definire volunt, exmissus habetur, et. substitutum: in pertractationem sumere volunt, ubi au­tem perprius adducitur: in pertracta­tionem sumere, ac ibi desinit. Nun­­cius Cottus Soproniensis, non conten­tus suscipiendae inlerimali portarum rectification! viam praeclusam non esse, sententiae suae prius enunciatae insti­tit: ut subsequatur, licet, vel non be­nigna de Conscriptione Iiegnicolari Resolutio Regia, et qualiscumque dc­­inuin haec futura sit, rectificatio tamen portarum positive determinanda sit, hujusquc etiam per Diarium meminis­se desideravit. Relate ad sequentem §phum 7-um: Benigna Suae Majestatis. — 8.vum : Quantum vero. — Q-num: Dum porro, nulla erat reflexio. Ad 10-um §phum: Clementissima Suae Majestatis Ablegatus Comitatus Borsodiensis ex eo: quod Sua Mattas ar­ticulos legum lingua etiam patria redigi sed pro textu originali latinum, Hun­­garicum autem pro verso habendum constituerit, illud Committentium suo­rum desiderium manifestavit, ut textus condendarum legum originalis, lin­guam patriam praeseferat, nam et aliis Suae Mattis SSmae ditionibus lingua nativa leges eduntur, igitur idipsum et a Regno Hungáriáé merito deside­rari posse, adstruebat, petens Diario quoque postulatum hoc suum inseri, quod accessione sua Cottuum quoque Castriferrei. Abaujvariensis, Gömörien­­sis, Unghensis Ablegati sustinuerunt, instructione etiam sua hoc ipsum te­nente, ut non solum latinus, sed et patriae linguae textus authenticus exi­­stat, et non pura versio. Sed Csana­­diensis , Scepusiensis, Tlevesicnsis et

Next

/
Oldalképek
Tartalom