1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 62. ülés
Poson , Trenchén , Bars , Komárom, Veszprém, Abaúj, Borsod Vármegyéknek Követjei ellenben, azt, bogy ezen Bánk tsupa privata Társaság Intézetbe, meg nem esmerték, mert ez ellen szóll ezen Intézetnek mind felállítása, mind operatioja, mert egészen az Uralkodástól állíttatott.fel, bogy az Acliakat ki adhassa privatusoknak ; mikor jól ment, akkor a’ 1 arsasag két barmadot magának tartott, a’ Kormány pedig a’ 5-dik részt. De a I ársaság könyörgütt, hogy azt is megtarthassa, és ígért 3ó Milliomot, mellyből 23-mat már le is fizetett, világos tehát, hogy az Uralkodásnak legnagyobb baszna, és befolyása vagyon a’ Bánkba. — De Magyar Országra is van befolyása ezen Bánknak, mert a’Helytartó Tanáts tette a’ Rendeléseket, hogy minden Só-Házaknal lehet A álto-Czédulákért Bánk-Nótákat kapni, és már annyira elterjedtek a’Papirossai az Országban, hogy majd el nem lehetünk nálok nélkül, és a’ Nemzet Proprietássa már ezen Papirosokon van bundáivá, van tehát Jussa az Országnak, annak belső Organisatioját is tudni, hogy a’ bátorsága felól meggyőzettethessen, ’s annál fogva a’39. Czikkclytól annál kevesebbé lehet elállani, mivel abba minden Princípiumok és állítások ellcnmondhatatlanúl igazak, t. i. hogy a’ pénz állapotnak basissa az arany és ezüst; hogy az illyes Intézetek könnyen financiális operatiora által formáltathatnak; és hogy egy ollyan Intézet, melly nem aranyon és ezüstön, hanem puszta assecuration vagyon fundálva, és a mellynek értéke a’ Polgároknak Proprietássával egybe kötve vagyon , veszedelmes lehet; de mindazonáltal tekintvén azt* hogy azon sok F inancialis Operatiok között, mellyek már eddig tétettek, ezen Bánk a' leg szerentséssebb, hogy a Creditumát fenn tartya, jóllehet mi lészen még a következése ? előre mondani Ablegati Comitatuum Posoniensis, Trenchiniensis, Barsiensis , Comaromiensis, Vesprimicnsis, Abaűjvariensis, Borsodiensis, palam negarunt, Mensam Argentariam Viennensem esse privatum Institutum. — Testatur id, inquientes — propria ejusdem organisatio, et exhinc profluentes operationes, — Actias enim elargiri pendet a Begiminc; prosperis eatundem adjunct dum Societas tysiis Actiarum, sibi obstringentibus, residua vero Terlialitale, penes Beginnen relicta, — isthanc quoque sibi attribui supplicuisset, eadem non secus quam promisso 36 Millionum, cum 23 Millionibus effective depenso , poliri potuit, clarus est exhinc Regiminis ad Societatem praeviam, et iuiluxus et maxima lucri participatio. — Sed et relate ad Regnum Hungáriáé, influxus Instituti, vel ex illis Consilii Locumtenentialis Ordinibus, vi quorum, apud Officia Salinaria permutatio Apocharum disposita est , suapte inclarescit, quae jam usque adeo per Regnum diffusae existunt, ut iisdem Regnicolae pene jam carere nequeuntes, suas insuper facultates implexas contineri videant — interest itaque, Jusque est Nationi, causa tutandae Regnicolarum Proprietatis — Instituti hujus securitatem uberius percontari, consequenter a tenoribus §-phi 39. recedere eo minus est integrum, quod in hoc adducta Principia controverti omnino nequeant, quippe ea: quod basim rei pecuniariae aurum et argentum constituat; quod hujusmodi Instituta facile in Operationes Financiales possint transformari; quod simile Institutum, reali aureae et argenteae monetae basi destitutum, quod sola nititur assecuratione, et facultates Regnicolarum affici t, securitati proprietatis exitiosum esse possit.— Considerato interim eo, quod inter plures anteactas Financiales Operationes, —
