1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 100. ülés
SESSIO CENTESIMA. 525 Felírásba megyeri; ott a’ dolgot bővebben kij lehet meríteni; es ezen módosítás el is fogadtatott. A’ hol pedig az ajánlandó summa kitetetik, ott a’ Somogy Vármegyei kőiét, azon feltétéit, melly az Adó ajánlás basissa mellett vagyon, hogy t, i. ezen summa pengő pe'nzben tsak úgy ajánltatik, ha elegendő, es. egyedül arany és ezüst pénz lészen folyamotban, ismét megujittatni kívánta. — Mellyet az Előlülő azon okbul akart e’ helyen elmellőztetni, mivel Országosan az végeztetett, hogy a’ fizetés módjárúl még most semmi említtés ne tétessen, hanem hallasztasson akkorra, mikor O Felségének kegyelmes Kir. Válasza, az Ország utóbbi Felírására a’ pénz dolgában el fog érkezni, már pedig ha a’ summánál is emlittetik ezen feltétel, már az mindjárt a’ fizetés módját érdekli ide tehát nem is való, nem is szükséges, hanem egyedül az Adó ajánlás basissának arany és ezüstben való meghatározására terjedhet, az előbbi végzés szerint. — De az Abaúj, Szathmár, Ungh, Borsod, és több Vármegyék követjei, kik a’ multt alkalmatossággal is abban a’ vélekedésben voltak, hogy az Adó ajánlást, a’ fizetés módjának egyszersmind leendő elhatározásától elválasztani nem lehet, a’ kérdéses feltételnek most is tsak azt a’ természetes lielyheztetését lenni vélték, hogy abban a’ fizetés módja fekszik t. i. hogy tsak úgy ajánlhatunk ennyi Adót pengő pénzben, ha arany és ezüst lészen folyamotban, hogy azzal az Adót fizetni lehessen, mert a’ mostani mennyisége szerint a’ pénznek lehetetlen abban voltaképpen fizetni Adót, de minthogy ezt olly hamar mint az Adó fizetés hé következik, eszközölni, és reményleni nem lehet, azért hallasztatott a’ fizetés módjáról való tanátskozás, a’ jövendő Királyi Válasznak ide- Jegy zó Könyv 11-dik Darab. modificatio Praesidis etiam acceptata exstitit. Ubi vero ipsa oblationis summa exponitur Cottus Siimeghiensis Ablegatus illam conditionem, quae pro basi oblationis adjecta est, quod nimirum summa eadem in aere conventionali, unice sub cautela revehendae sufficientis auri et argenti monetae offeratur, rursus reiterari desideravit ; ab hac tamen Praeses loco isthoc vel ideo praescindi cupiebat: quod regnicolariter decisum sit, hac vice de modalitate solutionis mentionem haud ingrediendam, sed incirco ab eventu edendae ad postremam Demonstrationem in re pecuniaria Benignae Resolutionis praestolandum esse; jam vero conditione praevia penes ipsum oblatum adjecta, ipsam modalitatem solutionis involvi contingeret, et hinc conditionem idtnodi isthuc non spectantem, neque necessariam esse judicavit, sed conformiter ad interventum jam decisum , unice ad determinandam oblati basim auro et argento conformandam referri posse. Ast Cottuum Abaujvariensis, Szathmariensis, Inghensis, Borsodiensis et aliorum Ablegati, qui priori quoque occasione eum sensum fovebant, quod oblatum ipsum a determinanda solutionis modalitate sejungi nequeat, deutralem conditionem nunc quoque isthuc ex indole rei vel ideo spectare existimabant, quod modalitás solutionis ipsi oblato naturaliter nexa sit, siquidem quantitas illa summae oblationalis in aere conventionali, ita duntaxat offeratur, si aurum et argentum contributioni pendendae requisitum in circulatione exstiterit, — cum secus spectate ad modo circulantem aeris conventionalis quantitatem, Contributionem integre praestare sit impossibile. Quia 132
