1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1926 / 100. ülés

SESSIO CENTESIMA. 525 Felírásba megyeri; ott a’ dolgot bőveb­ben kij lehet meríteni; es ezen módo­sítás el is fogadtatott. A’ hol pedig az ajánlandó summa kitetetik, ott a’ Somogy Vármegyei kő­iét, azon feltétéit, melly az Adó aján­lás basissa mellett vagyon, hogy t, i. ezen summa pengő pe'nzben tsak úgy ajánltatik, ha elegendő, es. egyedül arany és ezüst pénz lészen folyamot­­ban, ismét megujittatni kívánta. — Mellyet az Előlülő azon okbul akart e’ helyen elmellőztetni, mivel Országo­san az végeztetett, hogy a’ fizetés mód­­járúl még most semmi említtés ne tétes­sen, hanem hallasztasson akkorra, mi­kor O Felségének kegyelmes Kir. Vála­sza, az Ország utóbbi Felírására a’ pénz dolgában el fog érkezni, már pedig ha a’ summánál is emlittetik ezen feltétel, már az mindjárt a’ fizetés módját érdekli ide tehát nem is való, nem is szükséges, hanem egyedül az Adó ajánlás basissá­­nak arany és ezüstben való meghatá­rozására terjedhet, az előbbi végzés szerint. — De az Abaúj, Szathmár, Ungh, Borsod, és több Vármegyék követjei, kik a’ multt alkalmatossággal is abban a’ vélekedésben voltak, hogy az Adó ajánlást, a’ fizetés módjának egyszersmind leendő elhatározásától elválasztani nem lehet, a’ kérdéses feltételnek most is tsak azt a’ termé­szetes lielyheztetését lenni vélték, hogy abban a’ fizetés módja fekszik t. i. hogy tsak úgy ajánlhatunk ennyi Adót pen­gő pénzben, ha arany és ezüst lészen folyamotban, hogy azzal az Adót fizet­ni lehessen, mert a’ mostani mennyisé­ge szerint a’ pénznek lehetetlen abban voltaképpen fizetni Adót, de mint­hogy ezt olly hamar mint az Adó fize­tés hé következik, eszközölni, és re­ményleni nem lehet, azért hallaszta­­tott a’ fizetés módjáról való tanátsko­­zás, a’ jövendő Királyi Válasznak ide- Jegy zó Könyv 11-dik Darab. modificatio Praesidis etiam acceptata exstitit. Ubi vero ipsa oblationis summa exponitur Cottus Siimeghiensis Able­gatus illam conditionem, quae pro basi oblationis adjecta est, quod nimirum summa eadem in aere conventionali, unice sub cautela revehendae sufficien­tis auri et argenti monetae offeratur, rursus reiterari desideravit ; ab hac tamen Praeses loco isthoc vel ideo praescindi cupiebat: quod regnicola­­riter decisum sit, hac vice de modali­­tate solutionis mentionem haud ingre­diendam, sed incirco ab eventu eden­dae ad postremam Demonstrationem in re pecuniaria Benignae Resolutionis praestolandum esse; jam vero condi­tione praevia penes ipsum oblatum adjecta, ipsam modalitatem solutionis involvi contingeret, et hinc conditio­nem idtnodi isthuc non spectantem, neque necessariam esse judicavit, sed conformiter ad interventum jam de­cisum , unice ad determinandam ob­lati basim auro et argento confor­mandam referri posse. Ast Cottuum Abaujvariensis, Szathmariensis, In­­ghensis, Borsodiensis et aliorum Ab­legati, qui priori quoque occasione eum sensum fovebant, quod oblatum ipsum a determinanda solutionis mo­­dalitate sejungi nequeat, deutralem conditionem nunc quoque isthuc ex indole rei vel ideo spectare existima­bant, quod modalitás solutionis ipsi oblato naturaliter nexa sit, siquidem quantitas illa summae oblationalis in aere conventionali, ita duntaxat offe­ratur, si aurum et argentum contribu­tioni pendendae requisitum in circula­tione exstiterit, — cum secus spectate ad modo circulantem aeris conventio­nalis quantitatem, Contributionem in­tegre praestare sit impossibile. Quia 132

Next

/
Oldalképek
Tartalom