1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 60. ülés
h HATVA NO DIK ULES. 1 1 minrzadok eltörlésé, úgy is további Tract atusra való, t. i. ha Eö Felsége meg fogia esmerni, hogy Galliciat, es Lodomeriát Magyar Ország Jussával birja, mert ezen megesmérés nélkül a’ Ilarminczadot ezen Országok, és Magyar Ország között nem lehet eltörölni, és akkor is ezen Coronalis Jósnak elvesztése helyeit, pótolásról kellene gondolkodni. Külömbséget tettek továbbá az 1802. és 1807-dik Ország Gyűlései az adnexa, és subjecta provinciák között. Akkor is, ha tsak subjecta; kérdés, van e’ a’Harminczadokra következtetés; ha tehát nem akarnánk is egészen a’ Fő Rendek kivánságára reá állani, kérhetnénk a’ formális viszsza kaptsolását a jelentett Országoknak de a’ Ilarrninczadokra nézve hagyhatnánk a' kérést az után, ha Eő Felsége a’ viszsza kaptsolás eránt Királyi választ adand. — JDe a'Poson, és Szala Vármegyei Követek az 1802. és 1807-dik Ország Gyűlés Acláiból nem ugyan azon helyen, a’ hol Dalmatiának viszsza kaptsoltatását kérték, hanem többszöri más alkalmatossággal elő mutatták, hogy kívánta az Ország a'Harminczadokat eltöröltetni. Egyébb eránt nintsen itt czélban a’ Korona Jussainak tsonkíttatása, de az, hogy .Magyar Ország, és a’ hozzá tartozandó Részek között Harminczadok legyenek, mellyek a' kaptsolarot külömböztessék, azt a’Magyar Jus Publicum ellen valónak lenni állították. A* Iíarminczadoknak pedig helyeit meghatározni, úgy is az Ország Gyűlés dolga; azért ezen Czikkely eránt való feleletet kívánták meghagyattafni, és velek együtt a Többség is kívánván, meghagyattatott. A’ 1 l-dik Czikkely eránt nem lévén ußyan a Fó Rendeknek észrevétele, de mivel ezen Czikkelyében az első zenetnek Poson, Trentchén, Moson, és teriorem perlinere Tractatum; duro nimirum Sua Majestas recognoverit, Se Regna Galliciae et Lodomeriae, Jure Hungáriáé possidere, quum sine hac recognitione,Tricesimae Galliciam interet Hungáriám sufferri nequeant, et tum quoque, de compensatione amissi hujus Coronalis Juris esse cogitandum.— Accedit, Comitia Annorum 1802. et. 1807. adnexas provincias, a subjebtis subdistinxisse; et casum etiam in illum, si praeattacta Regna subjectae forent Provinciae, quaestionem suboriri, num exinde ad Tricesimas consequentia necti possit? etiamsi itaque voto Excelsorum Procerum ex toto assentii i nollemus, preces tamen ad formalem saltim dictarum provinciarum reap, plicationem restringendae, intuitu Tricesimarum vero ponendae, ad illud essent tempus relegandae, ubi Sua Majestas, quoad reapplicationem, favorabilem ediderit Resolutionem. —« Verum Posoniensis, et Zaladiensis Comitatuum Ablegati, ex Actis Comitiorum, Annorum 1802. et 1807. remonstrabant SS. Regni, non quidem eo loco, ubi reincorporationem Dalmatiae exorarunt, verum aliis, quam plurimis occasionibus, sublationem praealtactarum Tricesimarum sollicitas e. In reliquo, procul equidem abesse, omnem Jura Coronae diminuendi intentionem, astid, v> Regnum Hungáriáé inter, et Partes eidem adnexas , cum intercedente nexu incompatibiles Tricesimae subsistant, Juri Publico Hungáriáé eo magis adversari, quod et locorum Tricesimalium designatio, ad Agenda Comitiorum pertineat. Quare projectum responsi ad hunc§phum, sine mutatione retineri voluerant, prout et, quum plerisque probaretur, retentum est. Quoad §phum 1 i mum nulla quidem Proceribus occurrebat reflexio, sed quum in praesenti fundamentalis Nuncii §pho, Postulata Comitatuum
