1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1926 / 60. ülés

h HATVA NO DIK ULES. 1 1 minrzadok eltörlésé, úgy is további Tract atusra való, t. i. ha Eö Felsége meg fogia esmerni, hogy Galliciat, es Lodomeriát Magyar Ország Jussával birja, mert ezen megesmérés nélkül a’ Ilarminczadot ezen Országok, és Magyar Ország között nem lehet eltö­rölni, és akkor is ezen Coronalis Jós­nak elvesztése helyeit, pótolásról kel­lene gondolkodni. Külömbséget tettek továbbá az 1802. és 1807-dik Ország Gyűlései az adnexa, és subjecta pro­vinciák között. Akkor is, ha tsak sub­jecta; kérdés, van e’ a’Harminczadok­­ra következtetés; ha tehát nem akar­nánk is egészen a’ Fő Rendek kiván­­ságára reá állani, kérhetnénk a’ for­mális viszsza kaptsolását a jelentett Országoknak de a’ Ilarrninczadokra nézve hagyhatnánk a' kérést az után, ha Eő Felsége a’ viszsza kaptsolás eránt Királyi választ adand. — JDe a'Poson, és Szala Vármegyei Követek az 1802. és 1807-dik Ország Gyűlés Acláiból nem ugyan azon helyen, a’ hol Dalmatiá­­nak viszsza kaptsoltatását kérték, ha­nem többszöri más alkalmatossággal elő mutatták, hogy kívánta az Ország a'Harminczadokat eltöröltetni. Egyébb eránt nintsen itt czélban a’ Korona Jussainak tsonkíttatása, de az, hogy .Magyar Ország, és a’ hozzá tartozan­dó Részek között Harminczadok legye­nek, mellyek a' kaptsolarot külömböz­­tessék, azt a’Magyar Jus Publicum ellen valónak lenni állították. A* Iíar­­minczadoknak pedig helyeit meghatá­rozni, úgy is az Ország Gyűlés dolga; azért ezen Czikkely eránt való felele­tet kívánták meghagyattafni, és velek együtt a Többség is kívánván, meg­­hagyattatott. A’ 1 l-dik Czikkely eránt nem lévén ußyan a Fó Rendeknek észrevétele, de mivel ezen Czikkelyében az első zenetnek Poson, Trentchén, Moson, és teriorem perlinere Tractatum; duro nimirum Sua Majestas recognoverit, Se Regna Galliciae et Lodomeriae, Jure Hungáriáé possidere, quum sine hac re­cognitione,Tricesimae Galliciam interet Hungáriám sufferri nequeant, et tum quoque, de compensatione amissi hu­­jus Coronalis Juris esse cogitandum.— Accedit, Comitia Annorum 1802. et. 1807. adnexas provincias, a subjebtis subdistinxisse; et casum etiam in illum, si praeattacta Regna subjectae forent Provinciae, quaestionem suboriri, num exinde ad Tricesimas consequentia necti possit? etiamsi itaque voto Ex­celsorum Procerum ex toto assentii i nollemus, preces tamen ad formalem saltim dictarum provinciarum reap, plicationem restringendae, intuitu Tri­cesimarum vero ponendae, ad illud essent tempus relegandae, ubi Sua Majestas, quoad reapplicationem, fa­vorabilem ediderit Resolutionem. —« Verum Posoniensis, et Zaladiensis Comitatuum Ablegati, ex Actis Comi­tiorum, Annorum 1802. et 1807. re­­monstrabant SS. Regni, non quidem eo loco, ubi reincorporationem Dal­matiae exorarunt, verum aliis, quam plurimis occasionibus, sublationem praealtactarum Tricesimarum sollici­tas e. In reliquo, procul equidem ab­esse, omnem Jura Coronae diminu­endi intentionem, astid, v> Regnum Hungáriáé inter, et Partes eidem ad­nexas , cum intercedente nexu incom­­patibiles Tricesimae subsistant, Juri Publico Hungáriáé eo magis adversa­ri, quod et locorum Tricesimalium designatio, ad Agenda Comitiorum pertineat. Quare projectum responsi ad hunc§phum, sine mutatione reti­neri voluerant, prout et, quum ple­­risque probaretur, retentum est. Quoad §phum 1 i mum nulla qui­dem Proceribus occurrebat reflexio, sed quum in praesenti fundamentalis Nuncii §pho, Postulata Comitatuum

Next

/
Oldalképek
Tartalom