1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 94. ülés
lógnak veleje tanátskozás alá jövend, fenntartatik. — A’ mi a’ Magyar Országi kereskedésnek activus állapotját illeti, azon Datumokbúl, mellyek az Elölülőt meg-gyözték, kiki világosittást nyerhet; hogy pedig mellyik artic.ulussából a’ Termesztményeknek jön legtöbb pénz az Országban? nem az vagyon itten szempontban, hanem az egész massája a1 befolyó pénznek szem ügyre venni való, mellyben a’Circulatio által minden Classisa az Ország Lakossainak részesül, akár honnan, és akár mi úton telepedjék az elő. Továbbá a’pénz nemére nézve, az Elölülőnek tsak az volt az elő botsátott tanátsa, hogy olly pénz nemében ajánltasson, melly nem változik, de a’ fizetés mód járói nem szállott. — Egyébberánt hogy többnyire az Ország Gyűlések’ végin vetetödött fel eddig az Adó, abból mostanra nem lehet következés, mert. most sokkal külömböző környülállások vannak, mint valaha voltak, és ollyanmost a’helyheztetés, hogy kívánatos dolog volna, az Adót mennél elébb megajánlani; azért a’követeket újjobban felszollitotta, szándékjok’ kijelentésére. Szollottak is még az Adónak mindjárt leendő megajánlása mellett a’ Nógrád, Pest, Zala, Somogy, Fehér, Moson, Tolna, Báts, Abauj, Torontal, Krassó, Verőcze Vármegyéknek, és Horváth Országnak, Eperjes Várossának követjei, és a’ Posonji Prépost, utasittásaikon és a’ már előadattakon fölliil a’ 8. 1715. Artic. is előhozván, melly szerint az Ország Adót ajánlani tartozik, és Ő Felségének jelen kívánsága is ehben fundáltatván, szükségesnek mondták engedelmeskedni a’ Törvénynek, és az ahoz képest való Fejedelem kívánságának; melly kötelességtől , valamint a’ bészámittásnak ügye az Ország Rendéit annyival kc-SESSIO NOJNAGE pertractabitur, pluribus proponenda reservavit. Caeterum, quod activum Commercii Piegni Hungáriáé statum attinet: provocata per se Data, illius esse indolis, ut non possint non ea inspicientem plene convincere; ex epio interim Commercii articulo plurima in Regnum pecunia influat, disquirere hujus loci non est, quum hic universae duntaxat influentis pecuniae ma; - sae sit ratio habenda, cujus, per circulationem, unusquisque Regnicolarum particeps redditur, unde unde, et. quocunque demum canali influxerit.— Quantum porro ad pecuniae speciem: se quidem talem, quae mutationi non sit obnoxia, deligendam svasisse, ast de modo solutionis necdum loquutum fuisse. — Quod denique in anterioribus Comitiis, de Contributione quandoque sub finem tractari evenerit, exinde consequentiam in praesentia perperam necti, quum praesentes circumstantiae a prioribus adeo diversae sint, ut. ocyor Contributionis oblatio optabilis plane evadat; quapropter Ablegatos, ut sensa sua eatenus depromerent, denuo provocabat. Proloquuti ex Sententia Praesidis, Comitatuum Neograd. Zala, Sümegh, Moson, Tolna, Báts, Abauj, Torontal, Krasso, Verőcze, Albensis, Regni Croatiae, et L. R. Civitatis Eperjesiensis Ablegati, Praepositus item Posonicnsis, obligationem Statuum, Contributionem, in sequelam interventae Altissimae provocationis actutum offerendi, ductu articuli 8. 1715 adeo strictam reputabant, ut oblationi, nec imputationem, nec currentis pecuniae diversitatem, neque elevatum Salis pretium desideratosque Commerciales favores, sed neque Portarum rectificationem obstare posse censerent; — Imputationem non, quia in benigna Resolu- 88 * S1MA QUARTA. 551