1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 81. ülés
SESSIO OCTUAGESIMA PRIMA. 285 Adófizetésben, Só arában, ’s más effélékben elvetetődnek , mihelyest, más pénz vagy éppen nem, vagy igen szűkén lészen, azonnal pénzé válik, úgy annyira, bogy utóbb még magának az Országnak kell kérni, hogy parantsoltasson az elvétele. — A’ mi a’ kereskedésben való hasznát illeti ezen papirosoknak, az tsak ott álhat, a’ hol nagy divatba van a’ kereskedés, de a’ hol még tsak alig van az első ’sengéjében, mint Magyar Országban, ott nem tsak nem szükséges, de nem is hasznos, sóit a’ szaporodása, és az ezüst pénznek általa való kifolyása miatt veszedelmes. Azért a’ jelentó követek uta. sittásaikhoz, mellyekben az vagyon, hogy semmi papiros pénz, akar mi nemének kibotsáttásába meg ne egyezzenek , hanem egyedül arany és ezüst pénzt kiványanak Magyar Országba, szorosan ragaszkodván, ennek elérése végett szükségesnek találták a’ hozandó Törvényt, nem tsak az arany és ezüst pénz kívánására, hanem egyenesen a’ papiros pénz ellen, hogy Magyar Országból egészen kizáraltasson, intézni, ’s annál fogva a’ Fó Izenetben lévő be'fejezó szakaszszát a’ 44-dik Czikkelynek egészen úgy, mint ott vagyon, meghagyattatni kívánták, sótt a’ Gyór és Borsod Vármegyei követek még azt is hozzá tétetni javasolták; neque iit cursu tolleranda sit. Igyekezett az Elölülő ezek ellen tovább is fenn tartani előadását, emlékeztetvén a’ Státusokat, hogy már ez előtt, midőn a’jelen Tárgy Országos Tanátskozás alatt volt, sokan voltak a’ Státusok közül, a’ kik a’ 44-dik Czikkelynek be'fejező szakaszszában meg nem egyeztek, és hogy azon két princípiumoknak, mellyeket előadott, belső értelmekben mind meg van az, a’ mit a’ Státusok kívánnak, és minden jussai az Országnak e’ részben meg- JegyzÖ Könyv 11-dik Darab. charta in omnibus Aerarialibus, Coniributionalibus, et Salinaribus Cassis, ad instar clangentis Monetae acceptanda sit, haec suapte, et adeo currentem constituet pecuniam, ut tractu temporis imperanda illius acceptatio per ipsum Regnum expetenda foret. — Re cujus quidem utilitate, in Regno, cujus florens est Commercium, qui dubitet, nemo est, ast in Regno, velut isthoc, cujus Commercium vix Patrios excessit fines, illius nec adesse necessitatem, nec utilitatem, immo disparente per illius multiplicationem conventionali moneta noxiam plane evadere. — Proloquentes ideo Ablegati Instructionibus suis, quibus ab acceptatione omnis chartaceae pecuniae prohibentur, solaque aurea et argentea moneta pro legali recognoscitur, firmiter inhaerentes, hoc scopo rogandam, non de revehenda solum aurea et argentea, verum abroganda quoque omni chartacea pecunia, positivam legem, atque adeo Epilogum §phi 44-ti in suo esse relinquendum; Comitatuum vero Jauriniensis et Borsodiensis Ablegati, huic expressionem etiam: neque in cursu tolleranda sit adjiciendam urgebant* Praeses, horum in obversum, suam porro quoque tuebatur propositionem, meminisse cupiens Status et 00., jam priori, epia materia haec discutiebatur, occasione, non paucos fuisse e numero Statuum, qui dicti §phi Epilogo haud aquicscerent; in propositis vero per se duobus punctis, cuncta, quae seu in votis sunt, seu ad salvanda Regni Jura sufficiunt contineri, quin Exc. Proceribus ad porro negandum assensum, hactenus ideo saltim denegatum, 72
