1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1926 / 80. ülés

NYOLCZVANODIK ÜLÉS. mos Törvények szerint jussa leven az Országnak a’ pe'nzbe teendő rendelé­­sekhez, midőn a’ Bánk az Uralkodás­nak befolyása erejével a’ papiros pénzt nem arannyal es ezüstéi, hanem Bánk­­nottákkal váltja be, e's a’Bánknak ezen munkálodása miatt, már az aranynak érdeme is megváltozott, ez által az Ország az ő Törvény szerint való jus­saitól sőtt a’ maga tulajdon pénzétől is megfosztatik. Melly serelemnek tsak a’ 39-dik es 41-dik Czikkelyekben találta­­tik nyomos kifejezése, ez által a’ Bank hitelében nagyobb kárt nem történni állítván, mint a’ 40-dik Czikkely által, a’ hol a’ Banknoták a’ Banco.Czé­­dulákhoz hasonlíttatván, reájok ha­sonló veszély gyanittatik. Nem kii­­lömben a’ Bars Vármegyei követ, ha a’ Fő Bendekkcl való megegyesú­­lc's kedvéért a’ 59-dik es 4I - dik Czikkehekhen valamit a* kifejezések­ben módosittani szükségesnek látszik, abban ugyan készségét jelentette, de hogy azon Uzikkelyek egészen kima­radjanak, és az azokban foglalt prin­cípiumok elhalgattassanak, abba meg nem egyezett, mert ezek mind a’ Tör­vényben gyökereztelek, és a’Törvény­hozó hatalom az azokban fundált aír­­godalmakat el nem halgalhatja. Szóllottak még a’ kérdéses Czik­­kelyeknek meghagyatása mellett a’ Po­­’sony, Sopron és Abaúj Vármegyei kö­vetek; mert a’ Fő Rendeknek válasz­szákból , ámbár a’ kérdéses két czik­­kelyeknek velejébe nem ereszkednek, még is már megbizonyosodik az, a’ mi a’ 59-dik Czikkely ben tsak mint kétsé­ges állittás vagyon, hogy az Uralko­dásnak igazgató béfolyása vagyon a’ Bétsi Bankba, nem lehet tehát azon czikkelyt az Elölülőnek javallatja sze­rint ott megszakasztani, a’ hol éppen ezen környülállás érdekeltetik: cujus 274 Sümeghiensis Ablegati iterarunt, Dia­rioque inseri petierunt; una et ratio­nes contra exmissionem quaestionato­rum §phorum recensentes: quod nem­pe Regno, de valore pecuniae statuendi Jure, ex numerosis Legibus competente, dum Mensa Argentaria, praesidio in­fluentis Regiminis, Chartaceam pecu­niam non auro, et argento, verum a­­pochis suis commutat, hacque Opera­tione jam et Valoris auri mutationem induxit, Regnum non tantum legalibus suis Juribus, verum et proprio aere frustretur. Recte has laesiones vivide recenseri in §phis 39. et 4I. qui Cre­dito Mensae comparative ad §phum 4O. eo minus praejudicant, quod in hoc posteriori fiat comparatio Apocharum cum Schaedis Bancalibus, manifeste­­turque metus, ne illae quoque paria fata subeant- — Ra et Cottus Barsien­­sis Ablegatus ab eo, ut obtinendae cum Proceribus unionis causa, in §phi 59. et 4I. necessitate ita secum ferente, mutationes inducantur, haud alienum se futurum profitebatur, in id attamen, ut penitus emaneant, taliterque enun­­ciata principia silentio praetereantur, semet. haud concessurum, quia haec in Legibus radicantur, et profluentes ex illis sollicitudines per Potestatem Legislativam subticeri nequeunt. Proloquebantur adhuc pro reten­tione Ephorum Cottuum Posoniensis, iSoproniensis, et Abaujvariensis Able­gati, qui censuerunt, e Nunciis Proce­rum , ut ut meritum §phorum silentio praeterivissent, id quod hucdum in §pho 39. opinative saltem statuebatur, jam elucescere, quod videlicet Regimen ad Mensam Viennensem direetivum exerat influxum, per consequens eun­dem §phum, juxta propositionem Prae­­sidis ibi, ubi haec circumstantia for­malibus : cujus difformes Sectiones jam Societatis privatae gubernium, jam in-

Next

/
Oldalképek
Tartalom