1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 80. ülés
NYOLCZVANODIK ÜLÉS. mos Törvények szerint jussa leven az Országnak a’ pe'nzbe teendő rendelésekhez, midőn a’ Bánk az Uralkodásnak befolyása erejével a’ papiros pénzt nem arannyal es ezüstéi, hanem Bánknottákkal váltja be, e's a’Bánknak ezen munkálodása miatt, már az aranynak érdeme is megváltozott, ez által az Ország az ő Törvény szerint való jussaitól sőtt a’ maga tulajdon pénzétől is megfosztatik. Melly serelemnek tsak a’ 39-dik es 41-dik Czikkelyekben találtatik nyomos kifejezése, ez által a’ Bank hitelében nagyobb kárt nem történni állítván, mint a’ 40-dik Czikkely által, a’ hol a’ Banknoták a’ Banco.Czédulákhoz hasonlíttatván, reájok hasonló veszély gyanittatik. Nem kiilömben a’ Bars Vármegyei követ, ha a’ Fő Bendekkcl való megegyesúlc's kedvéért a’ 59-dik es 4I - dik Czikkehekhen valamit a* kifejezésekben módosittani szükségesnek látszik, abban ugyan készségét jelentette, de hogy azon Uzikkelyek egészen kimaradjanak, és az azokban foglalt princípiumok elhalgattassanak, abba meg nem egyezett, mert ezek mind a’ Törvényben gyökereztelek, és a’Törvényhozó hatalom az azokban fundált aírgodalmakat el nem halgalhatja. Szóllottak még a’ kérdéses Czikkelyeknek meghagyatása mellett a’ Po’sony, Sopron és Abaúj Vármegyei követek; mert a’ Fő Rendeknek válaszszákból , ámbár a’ kérdéses két czikkelyeknek velejébe nem ereszkednek, még is már megbizonyosodik az, a’ mi a’ 59-dik Czikkely ben tsak mint kétséges állittás vagyon, hogy az Uralkodásnak igazgató béfolyása vagyon a’ Bétsi Bankba, nem lehet tehát azon czikkelyt az Elölülőnek javallatja szerint ott megszakasztani, a’ hol éppen ezen környülállás érdekeltetik: cujus 274 Sümeghiensis Ablegati iterarunt, Diarioque inseri petierunt; una et rationes contra exmissionem quaestionatorum §phorum recensentes: quod nempe Regno, de valore pecuniae statuendi Jure, ex numerosis Legibus competente, dum Mensa Argentaria, praesidio influentis Regiminis, Chartaceam pecuniam non auro, et argento, verum apochis suis commutat, hacque Operatione jam et Valoris auri mutationem induxit, Regnum non tantum legalibus suis Juribus, verum et proprio aere frustretur. Recte has laesiones vivide recenseri in §phis 39. et 4I. qui Credito Mensae comparative ad §phum 4O. eo minus praejudicant, quod in hoc posteriori fiat comparatio Apocharum cum Schaedis Bancalibus, manifesteturque metus, ne illae quoque paria fata subeant- — Ra et Cottus Barsiensis Ablegatus ab eo, ut obtinendae cum Proceribus unionis causa, in §phi 59. et 4I. necessitate ita secum ferente, mutationes inducantur, haud alienum se futurum profitebatur, in id attamen, ut penitus emaneant, taliterque enunciata principia silentio praetereantur, semet. haud concessurum, quia haec in Legibus radicantur, et profluentes ex illis sollicitudines per Potestatem Legislativam subticeri nequeunt. Proloquebantur adhuc pro retentione Ephorum Cottuum Posoniensis, iSoproniensis, et Abaujvariensis Ablegati, qui censuerunt, e Nunciis Procerum , ut ut meritum §phorum silentio praeterivissent, id quod hucdum in §pho 39. opinative saltem statuebatur, jam elucescere, quod videlicet Regimen ad Mensam Viennensem direetivum exerat influxum, per consequens eundem §phum, juxta propositionem Praesidis ibi, ubi haec circumstantia formalibus : cujus difformes Sectiones jam Societatis privatae gubernium, jam in-
