1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 78. ülés
237 SESSIO SEPTUAGESIMA OCTAVA. lembe hagyni, — miért akarnák tehát a’ Státusok a’ Rendelő parantsolatokat is meg szűntetni, és még is semmi Törvényes provisiót nem tenni. Hozzá állottak most ezen javallathoz, a’ Baranya, Árva, Békés, Csanád, Csongrád, Marmaros, Temes Vármegyéknek, a’Horváth Országnak, és a’ Kalocsai Fő Káptalannak követjei, utasításaik lévén arra, hogy a’ privatusok között mennél előbb Törvényes Bendelés tetessen a’ fizetéseknek mivolttáról; — kiványák ugyan ok is, hogy a’ Királyi parantsolat mellett behozott el rendelés azonal meg szüntettessen, de mivel a’Fo Kendek erre reá álni nem akarnak, a’ károsodásoknak és a’ Törvény sérelmének megszüntetésére más mód nintsen, mint hova hamarébb a Törvényes el rendelést meg készítem; de ha meg szüntettetne is a’Királyipa. rantsolatnak ereje, nem lehet a’ Bírákat Törvényes utasittás nélkül hagyni; külümben is dolgozott már ezen tárgyban a’ 1811/2-dikEsztendőbéli Ország Gyűlés, a’ mi tehát ott gátoltatott, azt folytatni kell; és bizonyossan hinni lehet, hogy ha ezen tárgy a’ Királyi Előadásokban nem foglaltatna, magok az Ország Rendei azt az Elókelló sérelmek, és kívánságok sorába helyeztették volna, ’s annál fogva is meg nyerte volna az elsőbbséget. Az, hogy az előbbi Felírásban az Ország Rendei az 17QO/l-dik Esztendóbéli ki küldöttségek munkáinak már a’sórját is meghatározták melly szerint azokat fel venni akarják, nem akadályoztattya e’ tárgynak elsőbbségét, mert a’ Kir. Előadásokban azon kiküldöttségek operatumairóltsak az volt rendelve, hogy az Ország Rendei adják fel véleményeket, mi módot akarnak ezeknek fel vételében, ezen módokat adták fel az utóbbi Felírásban, midón egyszersmind az azokban foglaltt tárgyaknak sorát is meg állították; ezzel Jegyző Könyv Il-dik Darab. Concesserunt nunc in eandem opinionem, Comitatuum Baranyensis, Arvensis,Békesiensis, Tsanadiensis, Tsongradiensis, Marmarosiensis et Temcsb ensis Nuncii, cum Regni Croatiae, et Capituli Colocensis Ablegatis, qui Instructionibus suis, ad procurandas in re correlationis privatorum legales provisiones obstricti, edictales quidem in eodem merito dispositiones illico sistendas, se quoque desiderare declararunt, sed Exc. Proceribus dissentientibus, ad sopiendas partium damnificationes, et legum praejudicia, id tinum reliquum esse statuebant, ut de legali provisione praeferenter prosph ciatur, quum reipsa nec pro casu, quo provisoriae Resolutiones actutum sisterentur, Judices sine inviatione' manere possint, — sed secus etiam, meritum hoc anno jam 1811. Comitialiter pertractatum fuerit, opus ergo eotum interruptum continuare oporteat, nec dubitari possit, materiam correlationum privatarum, nisi propositionum Regiarum objectum constitueret, per ipsos Regni SS. ad seriem praefererrtialium postulatorum fuisse referendam, hac proinde etiam via, priori täte donandam exstitisse. Id. quod SS. et OO. ut porro ajebant, mediante priori sua Repraesentatione, seriem pertractationis Deputationalium Anui I79O/I operatorum jam proposuerint, rem correlationis morari non potest*, relate enim ad illa operata, vi propositionum Regiarum nonnisi pertractationis modus proponendus fuit, quo praestito, propositio Regia in ordine secunda, adeo exhausta est, ut eatenus ante suhsequuturam desuper Resolutionem Regiam, ulterius procedi 60
