1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 74. ülés
HETVEN - NEGYEDIK C LÉS. Szabadka. Városainak követjei, Mert xnár a’ 18il*diki Ország Gyűlés, látván, bog) az, ezüstbe való viszsza fizet é* „ekV pénznek nagy szűke miatt, majd nem íebetetlenek lesznek, moratóriumot akartak adni az Adósoknak; volt kérdésben az is, bogy meg kell e’ szüntetni az ítéleteket, az határoztatok, hogv faljanak a’ Perek. Azonban jött a’ Provisorium parantsolat. Igaz ugvan, hogy a’ Törvényhozó hatalom ezzel megsértettetett, mert ha bár a’ feladott Articulusokat elvetette is Ö Felsége, abbul nem következet, hogy parantsolat által tegye az intézeteket.-De a! .Bírák illy helyheztetésben, midón a’ Perek folytak, ezüstöt nem t .ti jUBUj ,na3níiiv 4 ítélhettek, mert nem volt, a’mit az Ország Gyűlés maga elesmért, a’ parantsolat által pedig szorittattak, mit tselekedhettek ? — E’ mellett, sok Vármegyék ' voltak , a’ kik az elógondosságot nem tsak hogy elfogadták, *. * de meg is köszönték O Felségének, sokan pedig megtiltották a’ Bíráknak, hogy ne ítéljenek a* paranlsol-at szerint, de a’ Felek folyamodásaira kénszeríttettek. — De ha Törv ény szerint kellett volna ítélni, hogyan Ítélhette volna a1 Biró egy formán azon adósságokat, mellyek a’ Banco-Cze'duláknak igen nagyon külömbözó betse idejében, p. o. 1802-dikben és I180Q-dikben költsönöztettek, nem lett vol• 3 <5 : v / ’ na ez igazság, szükséges volt tehát néki azon Scala szerint ítélni, mcllyazon papiros pénznek idörúl időre volt be, lsét meghatározta, arany pedig és ezüst nem lévén, és a’ Váltó Czédulák eránt nem kételkedhetvén, bizodalmatlansággal nem lehetvén, kéntelen volt a’ Biró úgy ítélni, a’ mint ítélt, és a’ mint közönségessen is a’Felpereseknek kereső Leveleik intézve voltak. — De mit is akarunk a’ resensussal ? Ha Törvényt akarunk , az nem lehet Ö Felsé-4 locensis Nuncii, cum Ablegato Civitatis Maria Theresiopolitanae, specialiter vero in medium adtulcrunt: SS. et OO. anno jam 1811 persolutionem debitorum in auro et argento, oh manifestum hujus defectum, vix non impossibilem futuram praevidentes, debitoribus Mandato Moratorio subvenire voluisse. Fuisse etiam de eo quaestionem: an non Judicia penitus sistere oporteat? Lites tamen in suo cursu relictas fuisse. Superv enit mox ipsum Provisorium Rescriptum Regium. — Negari nequit Rescripto hoc legislativae potestatis laesionem intercessisse, quum per id, quod Articuli Suae Majestati substrati, approbationem Regiam non tulerint, provisoria dispositio non legitimetur. Ouum interim in decurrentibus Causis, aurum et argentum adjudicari non potuerit, quia apertum illius in Regno defectum, ipsi Regnicolae Diaetaliter congregati recognoverunt; — quid Judicibus Mandato etiam Regio adstrictis, in ancipiti hoc ac difficili situ suo agere reliquum fuit? imprimis, quod Comitatuum alii provisorium Decretum non modo acceptaverint, sed et pro illo Suae Majestati Sacratissimae gratias egerint; etsi vero nonnullae Jurisdictiones aliquantum reluctatae fuerint, ipsae nihilominus collitigantes partes, Judicia in illius conformitate ferenda postulaverint; licet autem Judices obligentur, secundum Leges judicare, ab iis tamen citra manifestam partium injuriam nec desiderari potuerit, ut quoad debita, diversis schaedarum Bancalium valoris epochis, e. g. anno 1802 et I8O9 contracta , aequaliter judicent. Praestitit ergo secundum Scalam judicare, quae periodicam valoris schaedarum Bancalium decrescentiam determinate indicat, et per Judices quoque tanto pronius acceptanda fuit, quod et auri et
