1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 60. ülés
S E 5 SIO S E X A G E S1M A. 17 Articulusban megengedtetik, hogy t. i. a* Cameralis Tiszt házi visgálódást, es motozást tehet, es ha orozott Sót talál, azt conlisrálhattya, valamint a’ Contrabandákhan, mcllyeknek megité- Je'sében a’ 15.1723.szerint hasonlóképp a’ Földes Ur az elsó Instantia; mert a’ Contrabandnak sequestratioját meg kell a’ büntetéstől külömböztetni, ha bár sequestrálháttya is a’ motozó Cameralis Tiszt, a’talált tiltott Jószágot, de meg is a’ praevaricatio factumát, és a’ büntetést Törvényes Biró által kell felesmértetni, es kimondatni, azért ha itelt is tddig a* Kamara, nem törvényessen itelt; de a’ büntetés kiszabásában sem volt törvényes sinór mérteke, hanem Vivum Ilomagiumba büntette a’ vétkest, puszta önnkénye szerint, mellyet nem lehet törvényes ususnak, hanem valóságos és tetemes abususnak mondani. — Hogy pedig ezen abusussa nem Törvénybe, hanem egyedül a’Jó’sef Császár Rendelésében gyökereztetik, raegtetzik abból, hogy sem * a’ Helytartó Tanáts, sem a’ Cancellaria más talpkövet a’ Kamara Bíróságának soha eló nem adott, mint azon Királyi Rendelést, mellynek előtte ha ususban lett volna, ezen Rendelésre szükség nem lett volna. De ezen ususnak is a’ Vármegyék mindenkor ellene mondtak, mint Heves Vármegye, Borsod, Zemplén, és Beregh, mellyet kértek a’Jegyző Könyvben is említtetni. Maga ezen külömbözés az usussában is a’ Kamarának tsak azt mutattya, hogy nem Törvényből gyakorolja, hanem facti via, a’ minthogy abban is viszsza él, hogy a’ melly Vármegyék az usust megtagadják, onnét a’ Cameralis Tisztek a’ bűnöst elhurtzolják INIarmarosba, és ez által nem tsak a’ Földes Úri Just, és az Impensioról szólló Törvényeket sértik, hanem a’ szegény bűnöst is mód nélkül sanyargattyák, el annyira, hogy Ugotsa Vármegyében 2 esztendóbéli adó- Jegyzíj Könyv, II. Darab. exigat, alio trahi nequeunt, quam quod Cameralibus Officialibus, per Art. quoque 29. 1548. per expressum admittitur , quippe quod Inquisitionem super his facere, domos visitare, Salem perquirere, et adrepertum confiscare possint, perinde, ac in Tricesimalibus Contrabandis, quarum aeque sensu Art. 15. 1723. Dominus Terrestris primae Instantiae Judex est. — Enimvero sequestrationem Contrabandae inter, et irrogationem poenae, multum interest; nam esto pervestiganti Camerali Officiali, deprehensam sequestrare mercem integrum omnino sit, ipsum attamen praevaricationis factum, per legitimum Judicem cognoscendum, ac poena quoque per eum pronuncianda est; — ut adeo, etiamsi Cameram Judicatum exercuisse eveniret, hunc tamen fundamento Legum fuisse exercitura, statui eo minus possit, quum et in decernenda poena semel praescripto Legum haud conformaverit, verum arbitrarie saltim , in vivo etiam homagio delinquentes convicerit; qualismodi usus, tantum abest, ut pro legitimo agnosci valeat, ut potius, pro formali reputandus sit abusu.— Quod autem abusus hic non Legibus, verum Josephinae innitatur Resolutioni, pronum evadit etiam exinde, quod et Consilium R. L. et Can• cellar ia R. H. A. exerciti per Cameram Judicatus, aliud haud assignaverint fundamentum; quod si vero illud in Legibus praeexstilisset, profecto ad illud potius provocaturi erant. — At vero, huic quoque usui contradictum, per Complures Comitatus fuit, signanter per Hevesiensein, Borsodiensem, Zempliniensem et Bereghiensem, qui rei hujus in Diario quoque mentionem injici postulabant. — Ipsa haec exerciti per Cameram usus diversitas, manifesto est Documento, eum non ex Lege, sed via facti exerceri; — qui tamen in formalem plane abusura • 5
