1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 66. ülés
/ 130 HATVAN - HATODIK ÜLÉS. lészen igyekezete, mert a’ vádlott Fél addig felelni nem tartozik, míg ő is mind ezekről tellyes Tudományt nem nyer, és iígy a’ felsőbb hatalom eránt tartozó egy subordinatió tekintetéért, kettő fog sértettetni. — A’ Trentsén, Hars, Komárom, Veszprém, egyik Abauj,Zem* plin Vármegyei követeknek az, bogy ha tsak a’ vi’sgálónak Törvény által biztosság nem adatik, hogy addig míg a’ Feladónak nevét nem tudja, vi’sgálatot tenni ne erőltethessen, ismét nem lesz a’ Törvénynek nagyobb sikere, mint a’ 1805-dikének, mert ebben is szinte már meg vagyon az, hogy titkos vádok foganatosak ne legyenek, és hogy minden vádló tartozzon a’ nevét kijelenteni, azért az Investigánsnak megszoríttasa által kell segíteni, és a’ nemo invefiigare ki nem maradhat, inkább a’ hivatalos vi’sgálóknak kivétele kedvéért tétessen hozzá: nemo extra officium etc» *— Felelt az Előlülő, és a’ vele egészen egy értelemben lévő Ilonth, Veszprém, Báts, Thurócz, Szathmár, Ungh, és több Vármegyéknek követjei, hogy azon két szó nélkül is: nemo invefiigare\ minden, a’ mi a’ vádoltattaknak bátorságokra szolgálhat, úgy is benn vagyon, hogy akár mi Törvény által sem távoztathatnak el a’ hamis vádok jobban, mintha ü Felsége Törvényessen azt elfogadni méltóztatik, hogy semmi némú titkos vádokra figyelmezni, és irtokat vi’sgálat. alá botsátani nem fogja; bogy a’ 1805-dik 5. Articulusban az nintsen, hogy a’ vádlónak neve ne titkoltasson ; a’ mostani előadása pedig az Elölülőnek ezen héjjánosságot egészen betölti és az előbbi Törvényt megvilágosítja; hogy magoknak a vádolt taknak is szerentséjekre szolgál az, ha a’ nemo invefiigare teneatur ki marad. Azért c’ részben a’ Többségnek hozzá állásával egészen latae subordinationis casus sit emersurus, quum nec delatus prius, quam Delator indicetur, Aciaque secum communicentur, respondere teneatur, neque Investigans, nisi delatus respondeat, delata sibi provincia defungi valeat. — Comitatuum vero Trenchin, Bars, Comarom, Veszprim, Zemplin, Ablegati, et Abaujvariensis alter, nisi Investiganti legalis attribuatur facultas, Investigationi, quoad nomen Delatoris indicetur, supersedendi, in nihilo certiorem futurum rebantur condendae legis, quam art. 5-ti 1805 effectum, quum et in illo, ne ullus anonymarum Delationum usus fiat, et ut Delatores nomina sua edere teneantur, statuatur, verba itaque: nemo investigare, haud emanere, ac obtutu potius officiosarum, a reliquis subdistingvendarum Investigationum addi posse: nemo extra officium etc. — Reposuit interim ad haec Praeses, et qui in eandem secum abivere sententiam, Comitatuum Ilonth, Veszprim, Báts, Thurótz , Szathmár, Lngh, et plurium Comitatuum Ablegati: exmissis quoque vocibus: nemo investigare, cuncta, quae ad procurandam delato securitatem conferre possint, in reliquo contineri contextu, nullnmve praecavendarum anonymarum Delationum, tam efficacem modum futurum, quam si Sua Majestas proponendam eatenus legem acceptaverit, quod nullas anonymas Delationes attentione Sua dignari, ac illarum neque Inquisitionem ordinare velit; in art. demum 5. 1805 id neutiquam contineri, ut nomen Delatoris communicetur, per projectum vero Praesidis, tam hiatum hunc expleri, quam priorem legem illustrari; casum denique evenire posse, quo retentione vocum: nemo investigare teneatur ipsis delatis male consuleretur. — At-
