1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 46. ülés
\ végett meghagyattassanak, úgy, minta’ Jósef Császár ideje ’s törvény rendje szerint hozott Ítéletek 17Q0/1 Törvényhozásban meghagyattattak ? az oda való lészen, a’ hol azon privatusok között való intézetekről törvény hozattatni fog, ’s azért nem következik, hogy itten az immár megelőzve lészen. Ezen elmélkedések szerint a’ Torontál Vármegyei követ, a’ kérdéses ítéleteknek törvénytelenségéről, való említtést, mint a’ melly magában is értetődik, ezen helyen felesleg valónak, abba az értelembe pedig, hogy állandóságok nem lehet, veszedelmesnek, mert ez által minden felforgattatna, még a’ hol a’ Felek azon ítéletekkel megnyugodtak, sótt az egyességekre, osztályokra s’ efféle törvényes elintézésekre is károsnak tartván, véle eggyütt Pest, Fehér, Temes és Krassó Vármegyék is azon Ítéletekről való megjegyzést e’ jelen izenetből egészen kitörőltetni, és a’ privatusok között teendő intézetekre hallasztatni; azeggyik Ahaúj Vármegyei követ pedig, ámbár azon ítéletek nem törvény mellett tétettettek, még is addig, míg a’ privatusok között való intézetekről szó nemiészen, egészen el nem vethetöknek lenni vélték. Mert ha praxisban vetetódik is fel a’ dolog, a’ ki a’ papiros pénz külömbözése'nek ideje előtt pénzt vett, kétség kivűl van, hogy ezüstbe tartozik, de ha olly időbe vette, midőn a’ papiros pénz már sokkal kevesebbet ért, kérdés, igazság lett volna e’ akkor is ezüstben ítélni? Volt tehát eset, hogy nem lehetett a’ Biráknak a’ szoros törvény mellett ítélni, midőn a’ természetes igazság is ellene szólt. Azért az illyes ítéleteket ugyan ő is törvényteleneknek mondja, de hogy azokat egészen cassálni kelljen, úgy, hogy a’ privatusok között leendő alkalmaztatásban ne lehessen ezekről kedvezőbb rendelést s E S S I O QUADRA in suo vigore relinquere expediat ? — tum demum ingrediendam esse disquisitionem, ubi de condenda circa correlationes privatorum, lege, consilia erunt ineunda; unde pronum evadit quaestionis hujus decisionem, proponendo priori in respectu Gravamine haud praeoccupari. — Praemissis e rationum momentis Comitatus Torontaliensis Ablegatus, injiciendam illegalitatis quaestionatarum sententiarum mentionem, ex quo per se intelligeretur, minus necessariam, sin vero pro invigorosis etiam declararentur, quum hoc facto indiscriminatim cuncta, immo et ea, quibus partes jam aquieverunt, subverterentur, immo initae quoque divisiones, et his similes tractatus, noxiae exponerentur crysi; — unde una cum Comitatuum Pestiensis, Albensis, Temesiensis et Krassoviensis Ablegatis Sententiarum mentionem, ex hoc Nuncio penitus exmitti, et ad tractatum de correlationibus relegari optabat. — Comitatus porro Abaújvariensis alter Ablegatus, senténtias has, esto non secundum leges latas, quoadusque intuitu correlationum inter privatos legalis facta fuerit provisio, de plano rejici haud posse asserens, sententiam suam desumpto ex praxi exemplo illustravit: dubio, inquit, haud subjacet, illum, qui ante annum scalarem pecuniam mutuo levaverat, conventionali teneri moneta — at si quis pecuniam eotum levasset dum nominalis chartaceae pecuniae valor, conventionalem illius valorem longe exsuperaverat, merito quaeritur, num summa haec in nominali tantum vel conventionali illius valore adjudicari juste potuisset? — Quum igitur indubium sit tales etiam evenisse casus, in quibus Judices obstante naturali Justitiae lege, vigori scriptarum legum inhaerere nequiverant; ex eo se quidem sententias tales, pro legalibus nc- 120 G E S I M A S E X T A. 477 i
