1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 55. ülés
ÖTVENÖTÖDIK ÖLES. Olasz Nyelven lenni találta, annál fogva Magyar Országban is lehetnek a* Hazai Nyelven, es ezt az egyformaság, és a’ Nemzetiségben való egyessége is az Egyházi Rendnek megkívánnia, a’ Státusok az izenetben foglalt elhatározástól, a’ Szent-Székekre nézve is elállani nem akartak. Hanem Az írásnak ezen pontban, az Elölülőnek észrevételeihez képest való világosíttására nézve, és az Ungh Vármegyei követ által is megjegyeztetvért az, hogy a’ hol a’ Prókátorokról mondatik , hogy ennekutánna pereket Magyar Nyelven kezdhetnek, és folytathatnak, úgy látzik, mintha magok a* Felek, a’ kik szint úgy törvényei eltiltva nintsenek, hogy tulajdon Pereiket ne folytathassák, az értelemhói kizárva volnának; azután: i:nde adató praesentis Diaetae, abból az következne, hogy eddig nem volt szabad Magyar Nyelven Pert folytatni, holott sok Törvényhatóságok előtt folytak; végre a’ leendó Prókátorok eránt a’ 3 Esztendőknek határozását, a’ Magyar Nvelv tudományára nézve szükségtelennek vélte, — ezen pontnak közép Szakaszsza, azon szavaktól fogva: quod ipsum quoque relate, a’ szavakig: illico hac lingva deliberare debeant, következendóképpen'megváltoztattatott: quod ipsum de Tabulis quoque Difirictualibus intelligendum erit — relate autem ad alia tam Comitatensia, quam civica Fo* hocce, per delegatum Judicium Ecclesiasticum revideri assolere, eo tamen non obstante linguae latinae usum, velut in Religione, et functionibus Ecclesiasticis, ita nec in Causis his declinari posse, pluribus exposuisset; — praemissis tamen nihil opitulantibus SS. et OO. quoad Sacras quoque Sedes, projecto Nuncii, eo imprimis, quod Comitatus Jauriniensis Ablegatus adduxit, motivo permoti, inhaerebant, quod nimirum hic, se complura Acta Consistorii Romani, Italica lingua concinnata vidisse retulerit, ratio proinde perspici nequeat, cur haec in Hungária quoque, patrio idiomate adornari nequirent? exposcente id cumprimis uniformitate, ac ad Clerum etiam extensa Nationalitate. In sequelam denique, positae per Praesidem postremo loco reflexionis, non secus eorum, quae in hujus nexu Comitatus Unghensis Ablegatus observaverat, signanter quod ubi de Advocatis dicitur: „inde a dato praesentis Diaetae liberum fore, Processus lingua hungarica incaminare, atque continuare“ dicta haec ad solos Advocatos restringantur, Collitigant.es ipsae Partes nutem, quae quo minus in propriis Causis allegare possint, nulla lege prohibentur, excludi videantur. — Quod porro e verbis: inde a dato praeventis Diaetae, id elucere videatur, ac si hactenus Causas patrio idiomate promovere, integrum haud fuisset, ubi tamen eadem lingua, coram compluribus Jurisdictionibus Causas deeurissfc constat, — quod item quoad illos, qui ad Censuram Advocatialem admittendi erunt, praestituendi in respectu linguae hungaricae termini, nulla adsit necessitas — §phi hujus segmentum, inde a verhis : quod ipsum quoque relate, usque verba: illico hac lingua deliberare debeant, sequenti ratione modi-
