1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 55. ülés
az Ország Rendei ezen Tárgyat, jelesül megforgatták (ex professo pertractarunt) de jobbnak ítélték, fontos okoknál fogva, abba hagyni, ámbár a’ (írnia ha törvényei kötelezíetik, bizonyossan fog Magyarul ítélni. — A’ pontnak elején az, mintha a’ Királyi Tábla előtt Perek már kezdettek volna, nem áll, azért a’: forent helyett tétetett: fuerint. — Továbbá a’ Szent Székek 1811-dikben nem tsak ki voltak véve ezen rendszabás alul, hanem a’ kívánságból is egészen ki voltak hagyva fontos okoknál fogva, mellyé okok most is fen vágynak — végre a’ hol az mondatik, hogy mindjárt ezen Diaeta után szabad légyen Magyar Pereket kezdeni , és a’ Bírák ugyan azon nyelvben legyenek kötelessek Ítélni, e’ zavart okozhat, mert jöhet egy Magyar Prókátor ollyan Megyébe , vagy Városba, a’ hol a’ Bírák nem tudnak Magyarul, és kívánhat .Magyar Sententiát, hogyan fog a’ dolog inegegyeztetheto lenni?-119031 , •!: H> ■ ■ r ■ ,T ■ -ii >. jfcßi-ßiTnib?/. '• Mi«' . - : • • *o'í A’ Beszterczei Káptalan követ je, nem azon okból, hogy a’Magyar Nyelvnek , a’ Szent Székeknél leendő béhozatasa ellen törekedni akarna, mert ha ez az Ország Bendei által megállíttatni, és O Felsége által sanctiónáltatni fog, az Egyházi Rend fejet fog hajtani a’ Törvénynek, hanem tsak észrevétel , nem ellcnmondásképpen előterjesztette, hogy a’ Magyar Nyelvnek, minden részekben való közönségessé tétele, a’ Deáknak egész kizárattatását foglalja magában, már pedig a’ R. Catholica vallás el nem lehet a’ Deák Nyelv nélkül, mert minden Diplomák, minden Egyházi Intézetek, könyvek irományok, kötelességek Deák Nyelven Írva vágynak. — A’ Szent-Székek SESSIO Q.UINQÜA «antibus tamen gravibus rationum momentis, SS. et OO. petito huic supersedendum existimasse, esto Curia, si lex exegerit, Judicia patrio ferre idiomate non moraretur. — Observabat demum, id quod in exordio .supponi videtur, neutiquam substitere, ac si videlicet coram Tabula Regia Causae idiomate hungarico incaminatae fuissent; ac ideo loco: forent positum est: fuerint; — Porro Sacras quoque Sedes Anno 1811 gravissimis aeque e rationum momentis, a dispositione hac fuisse exemptas, imo e postulato penitus exmissas, atque eadem plane moti va actu quoque subversari. — Denique ubi dicitur, inde a dato praesentis Diaetae liberum fore Processus liqgva hungarica incaminare, Judices autem in eadem lingva deliberare debere, exinde graves nasci posse perplexitates; casum enim in illum, sjrin tali Comitatu vel Civitate, in quibus Judices lingvae hungaricae ignari sunt, Causas idiomate hungarico incarainari, et in his sententias in eadem lingva ferendas desiderari contingeret, Judices adhaerere oporteret. Capituli Neosoliensis Ablegatus, non eo ac si introducendam apud Sacras Sedes lingvam hungaricam refugere, aut ferendo eatenus deciso refragari vellet, scopo, quod a Clero, qui si lata eatenus cum consensu Suae Majestatis Lex praeexstiterit, promtum obsequium nuspiam negabit, alienum omnino est, proinde non per modum contradictionis, verum observationis proposuit; introducendo universali lingvae hungaricae usu, latinam ex toto exterminandam fore; — jam vero Religionem Catholicam lingva hac, qua omnia Diplomata, Sacri Canones, Ritualia, S. Scripturajaliiquc Sacri libri concinnati sunt, carere nullatenus posse. — Sacras Sedes a primis Regni hujus incunabulis. 158 * G E S I M A Q L I N T A. hői
