1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 55. ülés
0 T V fi, N 0 T 6 l> 1 K l h h S. tm V nagyar Királyi Udvari Kamarára nézve közönséges leven a’ Státusoknak óhajtása, hogy ezen Hazai Fő Dirasteríum is, a’Nemzetiség Czimjének meg feleljen, sajnossan emlékeztei arról, hogy itt a’ Magyar nyelv leg inkább vagyon számkivetettségben, mert leg több Tisztviselői vágynak, a’ kik éppen nem tudnak Magyarul. De mint. hogy a’beteget inkább orvosolni, mint meg rontani szükséges, időt engedni végeztek elegendőt: hogy a’ kik nem tudnak "Magyarul, ezen nyelvet meg tanulhassák, mellyre t) Esztendőt elegendőnek Ítélvén, törvényei meg szabatni rendelték azt, hogy 6 Esztendők múlva, a’ Magyar Kamaránál is minden hivatalos dolgok Magyar nyelven folylattassanak, melly által azon ezélt is el érni vélték, hogy a’ kamera!is hivatalok Hazafiakkal fognak be töltetni, annál fogva e’ részben az Izenctnek javallatja, semmiben srrn változtatott. A* Magyar Hadi tanátsokra, Ezredekre, és a’ Határ-Szél Katonaságra pedig, a’ Beregh Vármegyei követ itt tartotta a’ maga helyén lenni, hogy a' Magyar Katonaság között, a’ Magyar Kormány-Szavak is, mellyek által vezéreltetik, be hozattasson. De a’ Sopron, Pest, Komárom, Abauj, Szathmár és több Vármegyéknek követjei, abból az indittó okból, hogyr a’ Katonaság között, mostan a’ kölömbféle Nemzet nagyon el vagyon osztva, hogy tovább ezen kívánság olly igen tsiklandós, hogy annak feladását javasolni, nem lehet, és mivél már 1811-ben is, lel adatott olly formán, hogy a' Tisztek nem tudnak a’ köz Katonáknak nyelveken beszélleni, most is tehát ettől el állani, és egyedül mint gravament fel adatni kérték azt, hogy a’ katonaság a’ Magyar Aclákkalmeg nem elégedvén, a 1 ör\ ényhatosagok azokat fordíttani kéntelenittetnck. Trencbin, Árva, Thu-Uelate ad Cameram llegio Hungarico Aulicam, commune illud erat desiderium, ut eir.inens isthocDicasterium Huugaricum, nomenclationi huic aeque respondeat; — dolenter meminerant Status et Ordines penes illud praecipue Dicasterium, patriam linguam adeo cxulasse, ut paucissima illius individua illam calleant; — quo itaque linguae hujus ignari, eam addiscere possint, sexennii terminum concedendum, rogandaque lege sanciendum determinarunt, ut evoluto sexennio, penes Cameram quoque Hungaricam, cuncta officiosa negotia patrio tractentur idiomate: unde et id boni eventurum sperabant, ut Camcralibus officiis indigenae saltim praeficerentur; quocirca itaque in projecto Nnncii mutatum nihil est. Oportunum hic locum esse credebat. Ablegatus Comitatus Bereghiensis, introducendae apud Supremam Armorum Praefecturam, legiones et confiniariam militiam, reflexe etiam ad rcctoria verba (£ommant>0*2B0rtcr) linguae hungaricae. — Verum Ablegati Comitatuum Sopron, Pest, Comarom, A- bauj, Szathmár, et aliorum, spectato eo, quod legionibus hungaricisf magno numero etiam extranei sint intermixti; quod item desiderium illud adeo delicatum sit, ut proponendum svaderi nequeat;quod denique anno 1811* non aliud propositum fuerit, quam ut officiales, linguae, qua gregarii utuntur gnari sint, ex eo de praesenti quoque ab illo praescindi, in serieque gravaminum id unum remonstrandum existimabant, quod legionibus acta hungarica haud acceptantibus, Jurisdictiones illa in latinum vertere cogantur. — Comitatum demum Trcnchin, Ar-
