1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 55. ülés
too ö T V E \ -ÖTÖDIK C L É S. Nyelven a’ Felírásait Ö Felségének; hogy továbbá a’ Törve'nyhalóságoknak 6 EszteUdőhéli idő határ engedtetvén, sóit Horváth Ország az 1805. Esztendei törvényes kötelezés alatt nem foglaltatván, mind ezekkel is tsak Deákul ]észen szükséges a’ Helytartó Tanátsnak levelezéseit folytatni, hogyan oszsza meg tehát munkáit Magyar és Deák Nyelvre? de még azt is, hogy igen nagy külömbség vagyon a’ Magyar levelezés, és a’között: hogy mindennemű ágaiba ezen nagy kiterjedésű Dicasteriumnak, minden dolgok Magyar Nyelven vitettessenek. Mivel vágynak ollyan Tárgyak, mellyekben vagy nem olly nagyon szükséges, vagy sokkal nehezebb a’ Magyar Nyelv gyakorlásának behozása, az illyeténekben alkalmaztathattak olly Tisztviselők is, a’kik bár igen hasznos Tagok, de még a’ Magyar Nyelvben nem egész tökéllete-ss éggel gyakorlottak, igazságtalanság volna ezen alkalmatos hív, és talán már éltes Embereket a’Magvar Nyelvnek hirtelen való behozásával, az ő hivatalos dolgaikban kenyerektől megfosztani, de Jósef Császár idejének példáját is midőn a’ Német Nyelv hasonló hirtelenséggel parancsoltától t, éppen azért, mivel akkor magunk is éreztük, melly nehéz dolog lég\en ez, és mivel az 1811-diki Ország Gyűlés, a’ Helytartó Tanátsnak is időt engedni szükségesnek találta , azért javasolta a* Státusoknak, hogy most is nagyobb keménységgel ne viseltessenek. — Jóllehet, Nógrád, Győr, Pest. Komárom, Fehér, Thurócz, Árva, Abaűj, Szathmár , Gömör , Reregh , Békés, 1 orna , Fgotsa , Csongrád , Temes, Krasso A ármegyéknek követjei mégesm ér lék , hogy nem tsak a’ Felírásokra, hanem részszerínt Horváth Országijai, reszszerint. pedig azon Törvényhatóságokkal, a'kiknek idő határ engedtetik, personam reservasse, proinde nec Consilium R. L. H. ea, quae Altissimo obtutui substernenda veniunt, alio quam latino idiomate adornare posse. — Non absimilem Jurisdictiones concesso sexennio provisas, et Regnum imprimis Croatiae, ad quod dispositio Articuli 4. 1305 applicari nequit, subire considerationem, cum quibus Consilo R. L. II. latino aeque idiomate correspondendum est. — Accedit non exiguam, hungaricas Correspondentias inter, et introducendam ad omnes magnae extensionis, isthujus Dicasterii ramos) lingvam hungaricam. intercedere differentiam; — in aliis etenim objectis lingvae hungaricae usus exiguus, in a- 1 iis difficillimus est; ad haec applicare licuit Individua illa, quae patrium licet haud perfecte calleant idioma, utilissima tamen sunt; — activos hos üdeles. ac nefors jam provectae etiam aetatis Viros, subita lingvae hungaricae introductione, officio, imo nonnullos hoc lacto subsistentia plane privare, summe injustum foret; — denique ipsum etiam peremptorie introductae, temporibus Josephinis lingvae germanicae, nexarumque huic gravium .difficultatum, ex adverso in medium adductum exemplum, argumento in id est , ut exemplo etiam Comitiorum Anni 1811 Consilio R. L. II. praemisso scopo terminus adplacidetur, quod et nunc faciendum impensius svadebat. — Inclinabant etiam in hanc Praesidis sententiam, Comitatuum Pest, Neograd, Comarom, Thurótz, Arva, Abauj* Szathmár, Gömör, Beregh, Békés, Torna, Ugotsa, Csongrád, Temes, Krasso, nec non Jauriniensis et Albensis Ablegati: perspexerant namque concedendum Consilio R. L. H. terminum, tum e respectu Altissimo Loco substernendorum Actorum, tum relate ad Officiosas cum Regno Croatiae et Ju-
