1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 48. ülés
513 SESSIO QUADRA G E S l M A O C T A V A. Kamarával kötött Contracliisokat, sott, ni ég a’ Királyi V árosoknak is a' Kamara engedelmével erősiltendó Contractussait, tapasztalásból tudatik, liogy a’ Bétsi Kamara vi’sgálni es gyakran változtatni is szokta, — ngy az Arad \ ármegyei Camerális Puszták eráüt, bizonyos Hengenmüllerrel kötött haszon bérlő (Arendalis) Contractus, egyenesen az allgemeine £)offammcr tői szóll, a’Betsi Kamara ugyan ezen Aradi Puszták Arendáját Hengemnüllemek leszállította, mellyet méltóbban lehetne a’ Státus jövedelmének nagyobbittására fordittani, mint a’ Só árát, mellynek határozása az Ország Gyűlésre tartozik. Illyetén ellenkező operatiókra ád alkalmatosságot az, hogy Ó Felsége a* Magyar dolgokban, a' Németek tanátsát halgatja, és azért l a bár kérdésbe nem vehetjük is, O Felségének jussát a’ Tanátsossai választásában , de. azt mégis kérhetjük, hogy oil\ Embereket halgasson. a’ kik a’ Magyar dolgokat jobban tudják, ezeket pedig a’Magyar Kamara bizonyosan jobban tudja, — Mind ezek nem tsak valóságos függését a’ Budai Kamarának; hanem a’ Királyi jövedelmeknek igazgatásában való positivus befolyását a’ Bétsi Kamarának jelentik, melly az elő citált törvények ellen vagyon, — Hogy hát a’ Panasz. a’ törvények rendeléséhez való alkalmaztatással adattasson elő, a’ citált törvényeket az izenetben kitétetni vélte, és miként e’ részben az izenetet változtatni kívánná, felolvasta. — Támogatták ezt más Vármegyebéli követ rk is. Nevezetesen Trendén, Abaúj, Szepes Vármegyéknek követjei azt adták hozzá, hogy még abból is kitel zik a’ Bétsi Kamarának a’ Magyar Királyi jövedelmek igazgatásába való befolyása, és a’ Magyar Királyi Kamarának attól való függése, mivel egyes esetek mutatják, hogy némelly liciis Cameralibus, Cont ract usque tűni Camerales, quum L, B. Civitatum a ratilicatione Camerae pendentes, per Imperialem Cameram revideri, et passim alterari; *— ita signanter quoad Comitatui Aradiensi ingremiata Cameralia Praedia, cum certo llengenmiiller initum arendalem Contractum ex Consilio Imperialis Camerae (allgemeine ipop fammer) emanasse, et summam arendalem per eandem Cameram in parte relaxatam fuisse, quae augendis Status publici proventibus, magis accomodc deservire posuisset, quam pretium salis, cujus determinatio ad Regni Comitia spectat; — haec interim certo non evenissent, si Sua Majestas in negotiis Ilungaricis, non aliorum, quamllungarorum Consilia audire dignata fuisset; — ac ideo si etiam Jus Suae Majestatis, Consiliarios suos deligendi in dubium haud vocetur, non immerito tamen desiderari, ut Sua Majestas illorum utatur Consiliis, qui penitiorem rerum Hungariearum habent notitiam, quod de Camera R. H» supponere par est. •— Quum igitur ex praemissis, non tantum directa Camerae Budensis dependentia, verum immediatus etiam Imperialis Camerae, citatis legibus prohibitus, ad Regios Hungaricos proventus influxus elucescat: quo Gravamen legibus adpromptetur, specificatas leges in Nuncio provocari, ideinque modalitate per se proposita modificari voluit. — Secundabant propositionem hanc aliorum quoque Comitatuum Ab- Wati. — Signanter Trenchiniensis, Abaújvariensis et Scepusiensis Comitatuum Ablegati, in probam influxus Imperialis Camerae ad Regio Hungaricos proventus, et Camerae Ifungaricae ab illa dependentiae, plura quoque in medium attulere data, signanter: quod intuitu nonnullorum a denominatione Suae Majestatis dependentium Came- 120
