1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 47. ülés
NEGYVENHETEDIK ÖLÉ S. 502 1741-ben is terhelte az Egyházi Rendet, és máig sem szűnt meg, mert 1808-ban is vittattatott. — Azért valamint a’Banderialis, és az Iskolák eránt való kötelességében az Egyházi Rendnek, a’ Trenchini követtel ugyan meg egyez, de hogy a’ Fö Patronatus jusból, újjabb terhek a’ Constitutionálisokon feliül az Egyházi Rendre vettet thessenek, abban meg egyezni tilalmaz a’ Constitutionkra való felvigyázat, mcllynek sérelme kérdésen kivűl áz elókelló tárgyak közé tartozik. Ezzel egy értelemben voltak a’Nyitra és Sáros Vármegyei követek. — Az Elölülő pedig továbbá is azt erősítette, hogy a’ régiehb törvényeink szerint is nem tsak a’Bandériumokra, hanem a’ határ erősségekre is kiterjesztetik az Egyházi Rendnek kötelessége. A’Sopron Vármegyei követ is, azt ugyan hogy az Egyházi Rend a’ jövedelmeivel színt olly szabadsággal disponálhasson, mint más Nemes Ember, nem állítja; mert első időkben, midőn dotáltatott az Egyházi Rend, nagy terheket viselt a’ Pogányságnak elnyomására, templomok, iskolák, íspitályok ’s más effélék épéttésére, Bandériumokat is tartott, holott a’ jószágok jövedelme akkor még kevesebb volt. De most már ezen terhei níntsenek, és pedig sokkal nagyobbak a’ jószágoknak jövedelmei. Azért arra igen is figvelmezni kell, hogy a’jövedelmek oda fordittassanak, a’ hová szükségesek, mert nem egyedül, mint Státus szolgája füze ttetik ezzel a’ Clerus, hanem hogy az Egyházi czélokra fordittsa. Erre tehát Eő Felségének fel vigyázni, és az Egyházi Rendet, hogy felesleg jövedelmeit. az elrendelt.ctés szerint fordittsa, erőltetni jussa vagyon, de abból nem következik, hogy maga Eő Felsége elveheti, és oda fordíthatja, a\liolatis incumbebat, ac ne nunc quidem penitus cessavit, quum in Comitiis anni 1808. de illis sermo fuerit. His e motivis se respectu quidem Banderialis cleri obligationis, et ratione scholarum opinioni Ablegati Comitatus Trentsiniensis accedere declaravit, ut interim sub obtentu juris patronatus, Constitutioni adversa nova onera Clero imponantur, ad id, se ex incumbente manutenendae Constitutionis Obligatione, accedere haud posse, ac ideo propositum Gravamen ad praeferentialia pertinere censebat. — Ejusdem opinionis erant Comitatuum quoque Nitriensis et Sarosiensis Nuncii. — Verum Praeses porro quoque affirmabat, ductu etiam antiquarum legum, obligationes Cleri non ad Banderia solum, verum ad confiniorum quoque subsidia esse extensas. — Ablegatus Comitatus Soproni ensis, asseri quidem haud posse censebat, Clerum quoad proventus suos, pari cum caeteris nobilibus libera disponendi gaudere facultate; primo etenim dotationis suae tempore , Clerum magna in exterminando ethnico ritu, propagandaque fide , onera supportavisse, Ecclesias aedificavisse, scholas, nosocomia, huicque similia pia instituta propriis sumptibus fundavisse, Banderia intertenuisse, utut bonorum cotum minor, ac de praesenti fuerit proventus. — At de praesenti onera cessasse, proventus vero bonorum auctos esse; advertendum igitur utique co esse, ut hi ad destinatos lines convertantur, quum proventus hi, Clero non titulo saltem Honorarii, tanquam Servitoribus Status, assignati fuerint, verum in pios quoque fines erogari praecipiantur. — Suae igitur Majestati Jus omnino esse, Clerum ad id stringendi, ut superfluos proventus, in destinatos fines convertat; exinde tamen